Asimov ezen kisregényében összefűzte a krimit a sci-fivel, aminek következtében egy izgalmas, társadalomkritikus művet vehetünk a kezünkbe.
Pár hónapja a polcomon pihent már ez a könyv, amit kvzs és lunakv81 kihívásainak köszönhetően most egy időre lekerült. Így ezzel és Stanisław Lem: Solaris-ával teljesítettem lunakv81 kihívását.
De most térjünk vissza Baley-hez, aki a Földön tengette mindennapjait, a föld alatti városokban, elzárva a felszíntő, a természettől, és a “mezítelen nap”-tól. A Föld túlnépesedett, és a pusztulás felé tart. Egy szép napon azonban Baleyt berendelik a minisztériumba, hogy Solariára küldjék egy gyilkosság kivizsgálására. Elég szokatlan kérés, ugyanis a Külső Világok tabuk voltak a földlakóknak.
Baleyt nem csak a gyilkosság kivizsgálásával bízták meg, hanem azzal is, hogy tartsa nyitva a szemét, és szerezzen minél több információt a Külső Világokról, és ezzel segítsen megoldani a társadalomtudósoknak azt a rejtélyt, hogy vajon, elkerülhető-e a földi társadalom pusztulása.
Asimov szépen szemlélteti Solarián az emberi élet megváltozását a technika függvényében. Szembeállítja a földi elmaradott világot, a túlfejlett Solariával, ahol robotok végeznek el mindent az ember helyett. A technika fejlődésének köszönhetően a társadalom is átalakult, és ezzel az egyének viszonyulása is egymáshoz. Mivel nagy távolságra laktak egymástól a szomszédok is, így személyes találkozó helyett “távnézés”-sel tartották a kapcsolatot. A “látás” lehetősége pedig csak a házastársaknak adatott meg, de mivel elszoktak az fizikai érintkezéstől, így ez is nehézségekbe ütközött.
Asimov mintha előre látta volna, hogy merre megy a társadalmunk. Napjainkban egyre elterjedtebbek a különböző “szociális háló” alapján működő oldalak, melyek elősegítik éppenséggel a kapcsolattartást, viszont háttérbe szorítják a személyes találkozókat. Minek keressük fel az ismerősünket, ha telefonon, e-mail-ben, valamely pofakönyvhöz hasonló oldalon vagy éppen azonnali üzenetküldő szolgáltatással felvehetjük egymással a kapcsolatot, és webkamerával még láthatjuk is egymást? Napjainkban egyre jobban kezd előretörni a távmunka, a távoktatás, és a táv…akármi. Meddig mehet ez? Hol van a határ? Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nem is látunk már embereket, csak “távnézünk”.
Túl a társadalom és technológia viszonyán, a regény még egy érdekes felvetést is elém tárt. Mind ezidáig a robotika három törvénye kikezdhetetlennek tűnt, és a mai tudósok is ezt vallják alaptételnek. Viszont Asimov megmutatta a “kiskaput”, amivel a három törvényt ki lehet kerülni, és embert lehet ölni robot segítségével. Ez is rámutat arra, hogy az emberben ott lappang a gonosz, és nincs az a törvény, parancsolat, ami megállítaná, ha egyszer ki akar törni.
A mezítelen nap, azon túl, hogy egy izgalmas nyomozást mutat be a távoli jövőben, a háttérben olyan gondolatokat mond el, amelyek megmozgatják az olvasó fantáziáját, és elgondolkodtatják. És ne feledjük, nem szabad hagynunk, hogy bezárkózzunk a kis életünkbe, hanem merjünk szembenézni a végtelennel, és lépjük át korlátainkat.
ISBN: 963 11 6591 4
Móra Ferenc Könyvkiadó, 1990
Terjedelem: 218 oldal
Bolti ár: –
