Milan Kundera az abszolút kedvencem, ezért a bejegyzésem is elfogult lesz. Amire még rá tesz egy lapáttal, hogy régóta próbáltam beszerezni jelen művet, de sem könyvesboltokban, sem antikváriumokban nem akadtam nyomára. Előjegyzésnek köszönhetően sikerült egy kósza példányra szert tennem, és mint az aranytojást úgy vettem magamhoz.
Természetesen megvan annak is a veszélye, ha valamire nagyon vágyunk, hiszen nagy a valószínűsége, hogy túlbecsüljük, és utána nagy csalódás lesz csak a jussunk. Miközben az antikváriumból jöttem hazafelé, ez is benne volt a levegőben, és el is töprengtem rajta. Kétségeim azonban az első pár oldal után eltűntek, és helyette a kunderai lelkiállapot kerített hatalmába.
A Nevetséges szerelmek egy novellaválogatás, mely más néven, és más összeállításban is napvilágot látott. Az én példányom az 1991-es cseh kiadás alapján készült, és nem tartalmazza, Brigi007 értékelésében szereplő alábbi írásokat: Én, a búskomor isten; Húgocskáim húgocskája; A hírnök. Ami azt jelenti, hogy a vadászat nem ért véget, és kereshetek egy régebbi kiadást is.
A Nevetséges szerelmek címválasztás inkább az író viszonyulása művéhez, nem pedig a kötetben lévő novellák tartalmára mutat rá. Kundera mindig is azt vallotta, hogy ezen novellák írása közben találta meg hangját, stílusát. A különböző kiadások alkalmával elvett, vagy hozzátett egy-egy novellát a gyűjteményhez, attól függően, hogy melyiket érezte leginkább sajátjának, önmagának. Azonban ez a válogatás, úgy érzem kiemelkedő.
A novellák olvasása közben, megszűnt a világ körülöttem. Nem lehet megfogalmazni, hogy mi az az érzés, ami ilyenkor az olvasót magával ragadja. Magamnak sem sikerült eddig megfogalmaznom, így csak kunderai lelkiállapotnak nevezem. A történetek szereplői egyszerű emberek, hétköznapi élettel, mindennapi problémákkal. Viszont mindegyik novella kiragad egy pillanatot az ember életéből, egy érzést, egy gondolatot, melyet átformál, és új megvilágításba helyez. Rámutat, hogy mennyire “kisvárosi szemmel” figyeljük életünk folyását, és környezetünket. Viszont maga az író is egyfajta szemüveget visel, hiszen szinte mindegyik novellájában benne van a csalódottság érzése a szocialista rendszer iránt (pedig a kezdetekben hitt benne, hiszen 1948-ban önként lépett be a Csehszlovákia Kommunista Pártjába) Viszont érdekes, hogy mindig Csehországként emlegeti hazáját, soha nem kapcsolja össze Szlovákiával.
Írásai tragikomikusak, melyen mosolyognánk, ha lenne erőnk hozzá, vagy ha nem ismernénk fel önmagunkat (esetleg régi önmagunkat) benne. Erre jó példa a Hamis autóstop, mely szituáció szinte már mindenkivel megesett, ha más témában is, és nem is a valóságban, csak gondolatban. Egy játék, vagy gondolatban levezetett párbeszéd, mikor másnak adjuk ki magunkat, mint akik valójában vagyunk, és szívünkbe mar ha kedvesünk játéka túl valóságosnak hat, és azonosítjuk ezzel a személyiséggel. (Nyuszika: Tudod mit Medve? Nem is kell az a … létrád.)
Még sok mindent lehetne írni erről a gyűjteményről, viszont egyszerűen nem tudom megfogalmazni az érzéseket, és leírva elvesztik értelmüket, erejüket. Így a sok szószaporítás helyett inkább azt ajánlom, hogy mindenki élje át maga a könyv nyújtotta érzést olvasás közben.
ISBN: 963 07 5841 5
Európa Könyvkiadó, 1995
Terjedelem: 210 oldal
Bolti ár: -,-
Mások pedig így látják:
Dóri Online Olvasónaplója
Ádám olvas & néz
Könnyed,mégis ütős a test és lélek dualizmusáról,a férfi és női lélek lényegéről, az igazmondás problematikájáról és még sok mindenről, ami az élet maga együtt.Nagyon olvasmányos a XXI.század második évtizedében is,amikor már a nemiséggel kapcsolatos tabuk ismeretlenek a szövegekben, s más nyelvezettel jelennek meg a férfi-nő szerelmi életének és boldogságkeresésének útjai. Kundera alakjai tépelődéseikkel nagyon is maiak, modernek, ezért is igazi emberek, azaz örök emberiek.