Ray Bradbury: Kaleidoszkóp

Ray Bradbury az örök mesélő, aki novelláival egy másik világba repít el bennünket, olvasókat. Vagy ha éppen nem is egy másik világba, akkor csak másképpen tárja elénk a valóságot.

A kötet olvasása közben eldöntöttem, hogy ha egyszer apa leszek, akkor a magyar népmesék, a Grimm testvérek és Andersen csodálatos meséi mellé felveszem Bradburyt novelláit is, persze csak óvatosan, mert vannak rémtörténetei is, amivel nem szabad álmatlan éjszakákat okozni a kicsinek.

Valójában onnan jött a késztetés, hogy elgondolkodtam, vajon hogyan értelmeztem volna ezeket a sci-fi és fantasy írásokat gyerek fejjel?! Valószínű teljesen másképpen hatott volna rám, mint most, mikor már a fantáziám elhalóban van és a realitás szürke fátyla takar mindent. Mégis, olvasás közben úgy éreztem magam mint egy gyerek, rácsodálkozva a dolgokra, és elmerülve Bradbury világába. 

A kötetben 19 novella található, más-más témát feldolgozva. Egy azonban közös bennük, hogy mindegyik magáról az emberről szól, szembeállítva a technikával. Talán csak az utolsó írás (Aranysárkány, ezüstszél) lóg ki valamelyest a sorból, ami inkább illene bele egy mitológiai, anekdotikus gyűjteménybe.

Általában ha elolvasok egy novelláskötetet, és 2-3 nap múlva végigfutok a tartalomjegyzéken, a történeteknek mindössze negyede, harmada ugrik be. Azonban ennél a válogatásnál 80-90%-ra emlékszem, ami nem a jó memóriámnak köszönhető, hanem Bradbury kivételes tehetségének.

A kötetben túlnyomó többségben technikaellenes írások kaptak helyet, ami elég érdekes egy sci-fi írótól. Rögtön kezdhetnénk A mosoly című novellával, amely egy atomháború utáni időszakban játszódik, amikor az emberek elfordulnak a tudománytól, és mindent elpusztítanak, amit emberi kéz alkotott. Nem tesznek különbséget jó és rossz dolgok között, mert mindenben a saját szenvedésüket látják. Csak a kis Tom az aki meglátja, hogy nem minden rossz, amit az ember készített.

Az egyik kedvencem A Gyilkos. Igaz, hogy Bradbury több mint negyven éve írta, mégis napjainkat idézi. A sok kütyü és technikai kacat ami körül vesz bennünket, és amik nélkül már el sem tudjuk képzelni a napjainkat, ahelyett, hogy megkönnyítenék az életünket, rabszolgasorba taszítanak. Mr. Albert Brock (Gyilkos) elbeszélése olyannyira aktuális, hogy néha úgy érzem, akár én is lehetnék. Szerencsére én még tudom uralni a környezetem, de való igaz, hogy egyre nehezebb egy csendes zugot találni, ahol nem szól se zene, nem kattog valami gépezet, vagy nem villognak reklámok, képek. Néha úgy érzem magam, mint Mr. Leonard Mead (A gyalogjáró), aki bár megtalálta a csendet és a nyugalmat, de a világ zaját nem tudja kirekeszteni. Az emberek egész nap dolgoznak, és hazaérve bámulják a dobozt, amit TV-nek neveznek. Bradbury félelme ma talán aktuálisabb, mint mikor papírra vetette a történetet, hiszen egyre több csatorna elérhető, de valljuk be őszintén, minőségi szórakoztatás már nem található egyiken sem. Megfigyeltük már, hogy mennyi ideig nyomkodjuk a távirányítót, mielőtt elhangzik az ismerős mondat: “Mennyi csatorna, és egyiken sem megy semmi normális.”? Mégis leragadunk valami ócska, semmitmondó, agyzsibbasztó hülyeségnél. Mintha csak a Fahrenheit 451 világában élnénk.

Nem csak depresszív hangulatú novellák találhatóak a kötetben. Vannak mosolyt és örömkönnyet fakasztóak is. Egyik ilyen Az űrhajó című elbeszélés, ami Bodoni és családja egy csodálatos hetét meséli el. Ebben benne van minden amit egy apa megtehet a gyermekeiért. Nem sajnálva időt és pénzt. “-Istenkém, hagyd meg nekik egy hétig az illúziót…Ne engedd megzavarni boldogságukat!”

A másik hasonló novella Az eperszínű ablakszem. Azonban ha jobban a mélyére nézünk a dolgoknak, azt látjuk, hogy mindkét elbeszélésben az apa, az összegyűjtögetett kis vagyonkát áldozza fel arra, hogy a családjának megadja a boldogságot. Mit ér a pénz, ha nem tudunk boldogságot venni rajta?

A válogatás, mesékből összeállított csokor. Felnőttekhez éppen úgy szól, mint gyerekekhez. De azért válogassuk meg, hogy mely novellát olvassuk fel esti mese gyanánt, hiszen nem örülnénk, ha szomorú könnyek között jönne el az Álommanó.

ISBN: –
Kozmosz Könyvek, 1974
Terjedelem: 336 oldal
Bolti ár: –