De Sade márki hitvese
De Sade márki neve mindenkinek ismerősen cseng, annak ellenére, hogy műveit igen kevesen olvasták. Azonban ki ismeri Renée-Pélagie de Montreuil nevét? Szerintem még kevesebben, mint ahányan olvasták de Sade műveit. Felmerült egyáltalán bárkiben is, hogy az ismert írónak és költőnek a szexuális kicsapongások, bujkálások és rabságok mellett felesége is lehetett? Pedig volt, és jelen kötet éppen de Sade hitvese szemszögéből mutatja be azt az életet, amit el kellett viselni hírhedt emberünk mellett.
Az első kérdés rögtön az, hogy miért nősült meg de Sade egyáltalán? A válasz egyszerű: “mag-gyerekként” (ahogy felénk mondani szokás) kénytelen volt szülői nyomásra megnősülni, ha azt szerette volna, hogy tovább pénzeljék igen költséges szórakozásait. A magjával nem is fukarkodott, hiszen mindenfelé szórta, és minden lyukat betömött, függetlenül kortól, nemtől (és állítólag fajtól is). De ez a kötet Renée-Pélagie de Sade márkiné életét tárja elénk, nem pedig Donatien Alphonse François de Sade márkiét. Így térjünk is rá lassan…
Renée-Pélagie de Montreuil mindössze 21 éves volt, mikor szülei összehozták neki a dicső házassági ajánlatot, mely számára rangot, de Sadéknak pedig vagyont jelentett. A friss jegyeseknél csak a szülők voltak izgatottabbak, mikor a házassági szerződést olvasták és aláírásukkal létrejött a vagyon és rang fúziója. Renée-Pélagie mást várt, mint amit kapott, de ki ne lett volna így azokban az időkben? Mindenki a boldogságot kereste, és ha nem kapta meg azonnal, akkor keresett egy fogódzót, amivel legalább az illúzióját magáénak tudhatja. A fiatal ara is gyorsan szembesült a valósággal és az ő illúziója az volt, hogy de Sadenak lehet számtalan szeretője, de felesége csak egy, és az nem más, mint ő maga.
Érdekes és néha megdöbbentő dolgok vannak a kötetben. Eddig, akárhányszor de Sade márki könyv került a kezembe, eszembe sem jutott, hogy volt egy felesége is, aki a kicsapongásai ellenére mellette maradt szinte végig. Renée-Pélagie szemszögéből egy teljesen más megvilágítást kap de Sade márki. Lehull a lepel, és a “hősnek” tartott ember egyszer csak ott áll pőrén. A nagy csábító és szadista, hűtlen férjként jelenik meg a lapokon, akit üldöz a törvény, mert szodomizált (análisan közösült) pár nőt.
És talán legjobban itt jön elő a regény hiányossága. Egy történet, ami életrajzi írásként akarja eladni magát, anélkül, hogy az adott kort bemutatná. A mai olvasónak nehéz Renée-Pélagie helyébe képzelnie magát, hiszen a XVIII. század erkölcsi világa teljesen eltér a mai “szabadelvű” nézetektől. Annak ellenére, hogy akkor szinte minden férj, ha anyagi keretei engedték, szeretőt tartott, a szexuális együttlét szigorú szabályokat követett. A feleségeknek pedig hűnek kellett maradniuk urukhoz és parancsolójukhoz. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a házassági szerződés érvényét veszítheti azon oknál fogva, hogy az ara nem “érintetlenül” megy férjhez (bár egyes kultúrákban még ma is előfordul).
A sok hiányosság ellensúlyozására, kapunk pár pikáns történetet. Olvasás közben párhuzamot vonhatunk de Sade egyes történetei és a valóság között. Az ember azt hinné, hogy ennyi perverziót csak az agy tud kitermelni, azonban rá kell jönnünk, hogy alapok nélkül nincs mire építeni. Engem személy szerint a Szodoma százhúsz napja című regénye és az élete közti hasonlóság döbbentett meg. Azonban kíváncsi lennék, hogy Justine-t kiről formázta.
Egyet leszögezhetünk: ez a könyv nem hiteles életrajz. Sehol nem találtam arra utaló hivatkozást, hogy a történet és a valóság megegyezik. Hasonlóságok előfordulnak, de hogy mennyi az igazságtartalma, arra vonatkozóan nincs adatom. Így lehet, hogy a számomra meglepő fordulatok is csak a fantázia szüleményei.
ISBN:9789638714879
Illia, 2008
Terjedelem: 326 oldal
Bolti ár: -,-
