Nem sok könyvet hagytam eddig félbe, de ennél erősen elgondolkodtam, hogy megteszem. A fantasy eddig sem volt az én világom, de gondoltam adok neki egy esélyt, ahogy anno tettem a sci-fivel. Azonban ebben az esetben ez nagyon nem jött be.
Az alaptörténet a Huxley család férfiairól szól és a Ryhope-erdőről. George, az apa, aki fiai neveléséből nem nagyon vette ki a részét, inkább az erdőt járta és tanulmányozta. A két fiú, Christian és Steven a kihűlt családi tűzhely mellett nőtt fel, még közbe nem szólt a II. világháború. Jó hazafi módjára mindkét fiú bevonult, majd Steven egy sebesülést követően Franciaországban lábadozva várta meg a háború végét. Steven még apja halálhírére sem tért haza a Tölgylakba, inkább még egy pár évet semmittevéssel töltött francia földön.
Visszatérve Angliába, szomorúan tapasztalta, hogy hőn szeretett bátyja apja nyomdokaiba lépve hosszú időkre eltűnik az erdőbe, holmi mitágókról, misztikus és mesebeli lényekről regélve. Steven visszazökkenve a szürke hétköznapokba, próbálja rendben tartani az igencsak elhanyagolt Tölgylakot. Időnként Christian unszolására betér ő is az erdőben lévő tisztásra és olvasgatja apja naplóját. Mígnem egy napon feltűnik neki, hogy bátyja már jó ideje nem tért haza…
Mindezt Robert Holdstock úgy írta le, hogy majd halálra untam magam olvasás közben. Néha említést tesz Ágmanókról, meg egyéb mesebeli lényekről, akik kimerészkedtek az erdő szélére. De alapvetően nagyon monoton leírások szerepelnek a kötetben, néha betűzve egy-egy naplórészlettel, ami egy kicsit sem viszi előrébb a történetet. Persze az erdőbe nem lehet csak úgy bemenni, mert ez egy varázserdő, mely folyton tévútra vezeti az oda látogatót, aki felesleges köröket róva mindig az erdő szélén találja magát. Valamint feltűnik a mesebeli hercegnő is, aki szintén egy mondából lépett ki.
A könyv első fele nem szól semmiről, pontosabban szinte semmiről, amit ne lehetett volna 150 oldal helyett 50-be belesűríteni és akkor még talán élvezhető is lett volna. Szó van benne valami kollektív tudatalattiról, melyek létrehozták és valóságossá tették a mitágókat. Ezek a mitágók ismét életre keltek a Mitágó-erdő sűrű lombkoronái mögött és alkalomadtán, mikor az ősmitágó, a teremtő, az Urscumug egyre nagyobb erőre tett szert, ki is léptek az erdőből.
A regény felétől kicsit felpörögnek az események és elkezdődik a hajsza a két testvér között, a lányért, a varázslatos erdő magja felé. Innen olyan, mintha folyamatosan mennénk vissza az időbe és térbe, hiszen olyan mitikus elemekkel találkozunk, melyek a középkorban vagy még előtte éltek a mondák világában.
Kicsit betegesnek tartom a három férfi kapcsolatát, ahogy mindhárman beleszeretnek a mitikus szépségbe, Guiwennethbe és egymás életére törnek. Először csak az apa és az idősebb testvér, majd George halálát követően, ahogy Steven is feltűnik a színen, a két testvér között indul meg a harc. <SPOILER>Vagy ahogy a regény végén Steven apját véli felfedezni az Urscumugban és beteges öröm árasztja el, hogy apja annyi év mellőzés után kimutatja szeretetét</SPOILER>
Valójában Holdstock az erdőt használja fel, hogy holmi középkori hangulatot varázsolva elmesélhesse ennek a szerelmi négyszögnek a történetét, ahol testvér támad testvérre, apa fiára, és képesek lennének saját vérüket irtani, csakhogy megszerezzenek egy mitikus nőszemélyt, aki mindhármuk fejét elcsavarta.
Valahogy soha nem tudtam azonosulni a Tolkien és utódai mesevilágával, a középkori lovagokkal, a tündékkel, a sárkányokkal és a végtelenségig elhúzott történetekkel, meg a befejezetlen mondákkal, amik szerint úgyis te alakítod a sorsod és az lesz a vége amit te akarsz, stb… Meg lehet ezért kövezni és azért is mert számomra A Gyűrűk Ura trilógia inkább volt elhúzott szenvedés, mint remek kalandfilm a fantasy világából.
Annyi bizonyos, hogy a jövőben olyan könyv nem kerül a kezembe és ezáltal a blogra sem, amely elnyerte a World Fantasy-díjat. Valamint természetesen a regény folytatására sem fog sor kerülni itt, amit idén tervez kiadni GABO.
Csak azért kapta meg a három pontot, mert kíváncsi voltam a végkifejletre és azt sikerült is a sablonostól eltérő módon lezárni. Valamint még azért, mert akármilyen unalmas is volt az első fele a regénynek, nem váltott ki belőlem gyűlöletet és nem is akartam a sarokba vágni. Egyszerűen csak olvastam, mint a telefonkönyvben a névjegyzéket, érzelmek, kíváncsiság és megdöbbenés nélkül.
ISBN: 978 963 689 728 4
GABO Könyvkiadó, 2013
Terjedelem: 364 oldal
Bolti ár: 2990,- Ft
A kötet megrendelhető közvetlenül a kiadótól is, IDE kattintva.
Mások pedig így látják:
– Könyvek erdeje
– Olvastad már?
– Amadea könyvszibilla
– Szubjektív Kultnapló
– Eastern Obscure
– Kevés szóval