A februárról mindenkinek a Valentin nap jut eszébe. Nekem is, csak éppen nem foglalkozom vele 🙂 Olvasás tekintetében akkor már inkább koncentráljunk a Darwin-napra. Vagy inkább a Darwin-díjra? Hiszen az emberiség eljutott a technikai fejlődés olyan szintjére, amikor már egy gombnyomás is elég ahhoz, hogy kiirtson a Földön minden életet és egy kősziklává változtassa bolygónkat. Erre a veszélyre hívja fel a figyelmet Daniel Ellsberg: Végítéletgép című tényregénye is.
A kötet januárban jelent meg az Athenaeum kiadónál, és igen sok érdekességet tartalmaz, illetve tévhitet oszlat el. A hidegháborúnak már vége, de az atomtöltetek még mindig készenlétben várják bevetésüket. A könyv olvasását nemrégen fejeztem be, úgyhogy nemsokára érkezni fog a bejegyzés is.
“A 2018-as Andrew Carnegie Kiváló Tényirodalom Díj jelöltje.
Amerika szigorúan titkos, embertelen nukleáris politikája ma is érvényben van. Ám egy magas rangú szemtanú élete kockáztatásával felfedi a titkokat.
Eszement terv, amely halálos veszéllyel fenyeget mindannyiunkat, vagy csupán rémkép? Paranoia vagy valós félelem? A korábbi magas rangú nemzetvédelmi elemző, Daniel Ellsberg elsőként ír az 1960-as évek amerikai atomprogramjáról. Ha valaha megvalósulnak az Eisenhower elnök ideje alatt készült totális atomháborús tervek, az az emberiség csaknem teljes kihalásához vezethet. Ellsberg figyelmeztet, hogy a történelem legveszélyesebb fegyverkezése folyik, és a Trump-adminisztráció csak folytatása a teljes megsemmisüléshez vezető útnak. Bizonyítékokhoz hozzáférő magas rangú tisztviselő még soha nem írt ilyen nyíltan a Kennedy-korszakban elfogadott nukleáris stratégiáról.
Ellsberg könyve az őrület krónikája, amelyben a szerző a saját részvételét is elismeri. Ez a vészjósló írás ugyanakkor megmutatja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel leszerelhetjük a készenlétben tartott Végítéletgépet, és elkerülhetjük az atomkatasztrófát. A Dr. Strangelove-sztori valóságos verzióját olvashatjuk. A könyv nem másról szól, mint a világ jövőjéről. A kulcs a mi kezünkben van.“
A világvége előtt azonban tekintsünk egy kicsit a szűkebb környezetünkre, azaz a munkahelyünkre. Néha biztos úgy érzed te is, hogy ha ott lenne előtted a végítéletgép indító gombja, megnyomnád, mert az egyik kollégád annyira felhúzta a cukrotodat, hogy ez tűnik az egyetlen megoldásnak. Pedig van más út is a seggfej kollégák kezelésére, és ebben segít Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauza, ami februárban várható, szintén az Athenaeum gondozásában.
“Ha úgy érzi, szétstresszelik, túlterhelik, alábecsülik, terrorizálják, bántalmazzák, és mindez azért van, mert egy gyökérrel dolgozik együtt, tanulja meg, hogy kell kikerülni, átverni, lefegyverezni a seggfejeket – és ne halassza holnapra!
A hasznos, egyben szórakoztató Kis seggfejkalauz hathatós és módszeres ‘játéktervvel’ vértezi fel önt arra az esetre, ha egy gyökérrel kell együtt dolgoznia az irodában, a mezőn, a tanteremben, vagy egyszerűen csak az életben.
Sutton a diagnózissal kezdi, utána pedig “terepen” kipróbált, bizonyítékokkal alátámasztott, és néha meglepő stratégiákat ismertet az udvariatlan, bunkó, irritáló, kellemetlen, vagy csak szimplán inkompetens alakok kezelésére. Elmondja, miként kerülheti el őket, hogy járhat túl az eszükön, hogy fegyverezheti le őket, hogy küldheti el őket kapálni, és hogyan növeszthet olyan pszichés ‘páncélzatot’, amely védelmet nyújt ellenük.
Túlélési útmutatója olyan szemléletmód illetve személyes terv kialakításáról szól, amely segít megőrizni ép elménket, és megakadályozza, hogy a szép napjainkat tönkretegye valami gyökér.”
A jelen problémáiról térjünk át egy kicsit a jövőben felmerülő nehézségekre. Kicsit most ellentmondásba kerültem, hiszen Arthur C. Clarke: 2010 Űrodisszeiája nekünk már a múltat jelenti, mégis a jövőbe mutat. A regény megérett az újra-kiadásra, hiszen már az antikváriumokban sem lehet nagyon fellelni példányokat. A kötet azonban nem csak a regényt tartalmazza, hanem extra tartalmat is. Új fülszöveget még nem találtam és arra utaló tájékoztatást sem, hogy mi lesz az extra tartalom, de a Metropolis Media azt ígérte, hogy februárban már a boltokban lesz a kötet.
Én már olvastam a regényt pár évvel ezelőtt, így fülszöveg helyett az értékelésemet tudom hozni, ami IDE kattintva olvasható. Mivel ez egy sorozat második része, így ajánlott először a 2001. Űrodisszeiát elolvasnod, ha még nem tetted volna. Erről pedig ITT írtam.
Februári megjelenés még Janusz A. Zajdel – Alsó határérték című regénye is, ami szintén a Metropolis Media gondozásában jelenik meg. A leírás alapján van egy kis összecsengés Aldous Huxley: Szép új világával, ennek ellenére kíváncsian várom. Fülszöveg még ehhez a könyvhöz sem készült el, így csak a kiadó honlapján lévő információt tudom idemásolni:
“Ezután Janusz A. Zajdel lengyel író legnépszerűbb regénye következik, az eredetileg 1982-ben megjelent Alsó határérték. A cselekmény egy Argoland nevű disztópiában játszódik, ahol az emberek az IQ-juk alapján vannak kasztokra osztva. Hamarosan erről a könyvről is részletesebben olvashattok!“
Szintén februárban érkezik a sokak által várt Wild Cards sorozat második része, az Égi ászok. Bevallom, hogy én nem nézem a Trónok harcát és nem is olvastam, azonban a Wild Cards sorozat felkeltette az érdeklődésemet és lehet, hogy felveszem a várólistámra. Persze, először a Fekete lapok kötettel kellene kezdenem 😉 Egy ilyen fülszöveg után ki ne kapna kedvez az elolvasásához?
“1946-ban az emberi DNS-t átíró idegen vírus szabadult el New York légterében. A fertőzöttek kilencven százaléka meghalt, a túlélők nagy része bizarr módon eltorzult. Egy maréknyi ember pedig azóta emberfeletti képességeket birtokol…
A Wild Cards-univerzumban játszódó sorozat az azóta eltelt idő, a hősök (ászok) és torzszülöttek (jokerek) krónikája; az ő nyomukba eredünk most a zavaros 1980-as években. A második könyv, az Égi ászok az idegen invázió regénye. Az izgalmas fordulatokról a fantasy és sci-fi nagymesterei – többek között George R. R. Martin, Roger Zelazny, Pat Cadigan, Lewis Shiner és Walter Jon Williams – gondoskodnak.“
Egy jó hír a végére: március helyett már februárban megjelenik Virág Emília Hétvilág-trilógiájának utolsó része, a Tündérfogó. Régóta vártam már a regényt, hiszen olyan ígéretet kaptunk, hogy az első két rész szereplői visszatérnek és egy fantasztikus kalandba részesítik az olvasót. Az előző részekről készült értékelésemet itt találod: Sárkánycsalogató és Boszorkányszelídítő. A Tündérfogó fülszövege pedig:
“Ebben a modern, felnőtteknek szóló gerillamesében tündérek, mumusok és boszorkányok küzdenek egymással a nagyvárosi dzsungelben. A helyüket keresik, a sorsukat teljesítik be, kalandjaik az ókori görög drámák tisztaságával jelenítik meg az emberi természetből fakadó legelemibb, elkerülhetetlen, nem egyszer tragikus kimenetelű konfliktusokat.Virág Emília rengeteg humorral írta meg Budapest titkos bestiáriumát.
Belizár, a lidérckirály fia visszahozta Berzencét a halálból, aminek következtében a fiú testébe egy lidérc került, ami úgy mocorog benne, mintha szét akarná tépni. Hogy megszabaduljon tőle, Berzence felébreszti Aport, a Soroksári-Dunába átkozott tündért, hogy tőle kérjen segítséget. A tündér nem segít, inkább útnak indul megkeresni a szerelmét, és közben konfliktusa támad Hollussal; elátkozza Hollust és Emesét, hogy nem láthatják egymást, míg ő le nem veszi róluk azt, Hollus pedig olyan rontást tesz Aporra, hogy ha elhagyja a Duna vizét, semmi emberfeletti ereje ne legyen – az átkot pedig csak egy alvilági mumus tudja levenni. Apor megkeresi Berzencét, aki képes alászállni az alvilágba, és azt mondja neki: a mumus segítségével ki tudja szedni belőle a lidércet. Berzence megszerzi a mumust, elrejti úgy, hogy rátömöríti egy pendrive-ra – amit a barátja, Guszti bevisz a munkahelyére, és véletlen feltelepíti a mumust a call center rendszerébe. Ott egyesül a call center KORNÉL nevű adatbázis-kezelő szoftverével, a boszorkányoknak írt Hurokkal, és azoknak a félelmeivel, akik megérintették. Megkezdődik a versenyfutás az idővel.”
A friss megjelenések után pedig nézzük, hogy mi került fel a februári olvasási listámra:
– Izolde Johannsen: Kalandor a tengeren (A Birodalom tengeri bástyái 3.) – Januárról átcsúszott az olvasása
– Dave Hutchinson: Embercsempészek (Európa alkonya 1.)
– Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz
– Peter F. Hamilton: Eltékozolt ifjúság
– Janusz A. Zajdel: Alsó határérték
Az már szinte borítékolható, hogy a fenn felsorolt könyvek közül egyre biztos nem jut majd időm, de optimista vagyok és reménykedem 🙂
Ti mit néztetek ki a friss megjelenések közül? És mit terveztek olvasni ebben a hónapban?
