Itt az április, és vele együtt a Könyvfesztivál is megérkezik. A kiadók rohammunkában készítik elő az új megjelenéseket és próbálják behozni az eddigi elmaradásukat. A nyomdák 100%-on üzemelnek, hogy eleget tegyenek a megrendeléseknek, és április 19-ig leszállítsák az elkészült köteteket. Mi olvasók pedig csak kapkodjuk a fejünket és nem is tudunk választani a sok bejelentett megjelenés közül.
Az előző hónapokhoz képest lényegesen több könyv keltette fel az érdeklődésemet, de ez nem is csoda, hiszen a tervezett megjelenésem száma is sokkal nagyobb, mint az előző hónapokban. Kezdjük is el akkor a szemezgetést, egy ismeretterjesztő kötettel:
Napjainkban már egyre több mesterséges intelligencia vesz körül bennünket, és azzal nem változtatunk a helyzeten, ha homokba dugjuk a fejünket. De mennyire változtatják meg az MI-k a mindennapi életünket? Biztonságosabb világot teremtenek, vagy közeleg az Ítélet napja? A fülszöveg alapján többet is megtudhatunk arról, hogy mit is takar a borító.
“Vajon a jövő technológiája teljesebbé teszi az életünket?
Képesek leszünk kordában tartani a mesterséges intelligenciának köszönhető hatalmat?
A jövőben békésen élnek majd az emberek a robotokkal, kiborgokkal és hibridekkel?
Uralma alá vonhatja-e a mesterséges intelligencia a kozmoszt?
Csak idő kérdése az ember feletti általános mesterséges intelligencia megalkotása, ami a korábbi technológiáknál sokkal nagyobb mértékben fogja átalakítani az életünket. A közeljövőben gyökeresen megváltoznak mindennapjaink, akárcsak az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a hadászat és jogrendszer, a magántulajdon és a munkahelyek megszűnésével pedig a gazdaságban ma érvényesülő elvek is értelmüket vesztik.
Max “Mad Max” Tegmark, az MIT fizikaprofesszora gondolatkísérleteiben a távoli jövőre vonatkozóan is felvázolja a lehetséges forgatókönyveket: a legoptimistább elképzelésektől egészen a legsötétebb végkifejletekig veszi végig, hogyan alakulhat az emberiség és az élet sorsa az univerzumban. Könyvében arra szólít fel minket, hogy még időben gondoljuk át, milyen jövőt szeretnénk, és ennek érdekében milyen célokat adjunk a jövő szuperszámítógépeinek – ugyanis a “robusztus és jó szándékú” mesterséges intelligencia a legjobb dolog lehet, ami az emberiséggel történhet.“
A Galaktika folytatja Jeff Carlson: Fagyott égbolt trilógiát, ráadásul a kötet tartalmazza a 2. és a 3. részt is. A fülszöveg pedig nem hagy kétséget afelől, hogy újabb, izgalmas kalandok részesei lehetünk a Jupiter jégbe fagyott holdján:
“A naphalakkal történt kapcsolatfelvétel óta az Europán tartózkodó ESA-expedíció tagjai brazil kollégáikkal karöltve igyekeznek elsajátítani az idegenek nyelvét, és minél alaposabban megismerni a Jupiter-hold jégbe zárt világát. Csakhogy a csapaton belül is konfliktusok alakulnak ki, és a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a rivális kínai kutatócsoport erőszakosabb eszközöket vet be az őslakosokkal szemben.
Vonnie és társai hamarosan két tűz között találják magukat, a militarista felfogású ázsiaiak és a bizalmatlan naphalak egyaránt fenyegetik a fajok között kialakult törékeny békét. És közben az óceán mélyén további, ismeretlen ellenségek rejtőzhetnek…
Jeff Carlson akciódús regényében az előzményhez képest dupla adagban érkeznek az izgalmak, mivel kötetünk a sorozat második és harmadik részét is magában foglalja. Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.“
Azt suttogják, hogy a sci-fi férfi műfaj, és annak ellenére, hogy néha a történetek főszereplői nők, a “gyengébbik nem” labdába sem rúghat íróként. Tisztázzuk! Elég sok nő olvas sci-fit és érdeklődik a zsáner iránt. Egyre többen vannak azok is, akik ebben a műfajban teszik próbára magukat, és a sikerek sem maradnak el. Persze, lehet feminista jelzővel illetni őket, de mi lenne akkor, ha nem az író nemét tartanánk szem előtt, hanem amit letett az asztalra? Lehet, hogy ők más szemszögből közelítik meg a jövőt, de ez csak tágítja a látóterünket, akárcsak Naomi Alderman: A hatalom című regénye, ami a 21. Század Kiadó gondozásában jelenik meg.
“A nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek.
Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is.
A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…
Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?
A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.“
A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok után, itt a harmadik tanulmánykötet, ami most a fiatalabb korosztályra összpontosít, azaz a nevelés-oktatás területére tehetünk egy kirándulást, a sci-fi, a fantasy és a horror világán keresztül. Az Athenaeum kiadó ezúttal tíz, a nevelés-oktatás területének avatott kutatóját kérte fel egy-egy tanulmány megírására.
“Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a Messzi-messzi Galaxis jedinevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi-Maru próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a Hibbant-szigeteki „új iskola”? Pennywise vagy a felsőbbéves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere?
A sci-fi politológiája kapcsán felvetett gondolatkísérlet és a fantasztikus világok utazása tovább folytatódik. Tóth Csaba, A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelés-oktatás területének avatott kutatója mutatja be a sci-fi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői Boráros-Bakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László, Pál Horváth László, Karlowits-Juhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd.“
Jasper Fforde neve talán ismerősen cseng a magyar olvasóknak, hiszen anno a Cor Leonis nekikezdett a szerző egyik sorozatának (Thursday Next 2.), azonban sajnálatos módon két részt követően a kiadó letett a folytatásról. Most a Galaktika figyelt fel Fforde munkásságára, egy teljesen más regénye kapcsán, aminek a címe Monokróm. Természetesen ez is sorozat lesz, de reméljük, hogy nem jut az előző sorsára. A fülszöveg alapján ígéretesnek látszik:
“A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.
Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.
A Jane Eyre-eset sikerszerzőjének új regénye sokkal több egy szokványos disztópiánál, mert egyben annak paródiájával is szolgál.“
A következő könyv időzítésével vannak problémáim. Nem tudom eldönteni, hogy a választások előtt hasznára vált volna az országnak, vagy éppen ezt követően fog kelleni mint egy falat kenyér, hogy felismerjük az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket. Lassan már inkább azt mondanám, hogy egy olyan ismeretterjesztő kötetre lenne szükség, ami segít felismernünk a valódi híreket a rakás álhír között. Krekó Péter: Tömegparanoia című tanulmánykötete tudományos szemszögből vizsgálja az ellenségalkotás és összeesküvés-elméletek szociálpszichológiáját. Milyen jó lett volna ha a “nyuszi” sok fészekbe belerakta volna ezt a könyvet 😉
“Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. “igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk?
Magyarországon eddig nem jelent meg az összeesküvés-elméletek témakörét tudományos igényességgel megközelítő kötet – annak ellenére sem, hogy a téma a publicisztikában és a közbeszédben a korábbinál nagyobb figyelmet kapott, továbbá a társadalomtudományokban jelentős tudás halmozódott fel a témában az elmúlt években. Krekó Péter munkája hiánypótló, alapos feldolgozása a témának. A könyv, építve a szerző az elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaira és a doktori disszertációjára, tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját.“
Amikor megláttam a Fumax oldalán Martha Wells: Kritikus rendszerhiba könyvének borítóját, rögtön Daniel H. Wilson: Robokalipszis regénye jutott eszembe, ami regénynek katasztrofális volt, de novellafüzérnek elment volna. A fülszöveg azonban biztatónak hangzik, így szerintem teszek egy próbát a regénnyel. Aztán ha nem jön be, legfeljebb nem olvasom el a folytatásokat (igen, ez is egy sorozat első része).
“A jövő emberisége felett nagyvállalatok uralkodnak, minden egyes bolygóközi küldetést csak a Cég szerelhet fel, és csak ők hagyhatják jóvá. A felfedező csapatok saját biztonságuk szavatolása érdekében mindig a Cég által delegált biztonsági androidok társaságában utaznak.
Sajnos egy olyan társadalomban, ahol a szerződéseket rendszerint az nyeri el, aki a legalacsonyabb összegért bármit elvállal, a biztonság nem éppen elsődleges tényező.
Mint például azon a távoli bolygón, ahol egy csapat tudós éppen felszíni vizsgálatokat végez a Céges biztonsági droid felügyelete alatt. Ez a biztEgység azonban már korábban feltörte saját vezérmodulját, és öntudatra ébredt. Magára csak Az Öldöklőként gondol – bár ezt azért nem hangoztatná, ha megkérdeznék.
Az embereket viszont mélyen lenézi, és csak arra vágyik, hogy legalább addig mindenki békén hagyja, amíg rájön, kicsoda is ő valójában. Azonban amikor egy másik, bolygójukhoz közeli küldetés tagjaival megszakad a kapcsolat, a tudósokra és Az Öldöklőre hárul a feladat, hogy kiderítsék, mi történt velük.
A Kritikus rendszerhiba Martha Wells Az Öldöklő-naplók univerzumának első, lélegzetelállító epizódja. A Westworld és az Ex Machina rajongói különösen szeretni fogják a főszereplőt, a kegyetlen biztonsági droidot, aki ledobta magáról programozásának láncait, és most folyamatosan ingadozik az önismeretet célzó elmélkedés, illetve a minden ember kiirtását célzó kósza ösztön között.“
Végül pedig nézzünk valami könnyedebb sci-fi történetet, amit a Galaktika fog kiadni nemsokára. Ez pedig nem más, mint Tal M. Klein: Portál című regénye. Legalábbis a fülszöveg alapján egy könnyed történetnek ígérkezik, a címkék azonban nem erre utalnak.
“2147-et írunk, amikor az előrehaladott technológia olyan dolgokat tesz lehetővé, mint az öregedés folyamatába való emberi beavatkozás, vagy a teleportálás. Joel Bryam, aki átlagos alkalmazottként nap mint nap a mesterséges intelligencia emberszerűbbé tételével foglalkozik, egy különös baleset folytán duplikálódik. Innentől kezdve a megszokott problémái helyett olyanokat kell megoldania, hogy hogyan járjon túl annak a szervezetnek az eszén, amely a kezében tartja a teleportálás iparát, és hogy emellett hogyan hozza helyre a kapcsolatát élete szerelmével.”
Amint látható, igen bő lesz a termés ebben a hónapban, pedig fel sem soroltam az összes kötetet, ami felkeltette az érdeklődésemet. Szóval, hátizsákot elő és ideje elkezdeni a könyvfesztes edzésprogramot, hogy jó kondiban legyünk április 19-re. 😀
Az új megjelenések közötti szemezgetést követően nézzük, hogy mit is tervezek elolvasni a hónapban:
– Marko Kloos: Felderítők (Frontvonalak 2.)
– Jeff Carlson: Fagyott égbolt 2. (Fagyott égbolt 2-3.)
– Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
– Krekó Péter: Tömegparanoia
– Tal M. Klein: Portál
Márciusban sikerült a tervezett 5 könyvből 3-at elolvasnom. Nem az én hibám, hogy nem tudtam teljesíteni a tervet, hiszen az a két könyv maradt ki, ami nem jelent meg időben. Rivers Solomon: Kegyetlen szellemek című regényét a Főnix áprilisra ígéri, még Janusz A. Zajdel: Alsó határérték című regényének a kiadását a Galaktika felfüggesztette, határozatlan időre. Helyettük elolvastam két másik regényt, ami már régóta várt a sorára: Brandon Hackett: Xeno és Jack Campbell: Vakmerő. Ezekről nemsokára bejegyzés is készül.
A könyvfesztes bevásárlási listádon mik szerepelnek? Vagy nem is készítesz listát, hanem ami megtetszik arra lecsapsz?
