A szeptemberi megjelenések felülmúlták minden várakozásomat, hiszen az új megjelenések listája még a hónap közepén is bővült. Ez teljesen felborította az olvasási tervemet, hiszen olyan címek is megjelentek, amikre már egy éve várok. A szeptemberi Kilátó ennek köszönhetően nem lett teljes, hiszen folyamatosan bővítenem kellett volna a számomra releváns megjelenésekkel. Ebből okulva, már nem merem kijelenteni, hogy az októberi újdonságok listája teljes lesz, csak azt, hogy a hó eleji állapotot tükrözi 🙂 Szóval, jöhetnek azok a kötetek, amiket ebben a hónapban várok…
Amikor az Agave bejelentette Zachary Mason: Void Star könyvének kiadását, szinte az összes sci-fi kedvelő kívánságlistára tette a könyvet. A fülszöveg alapján érdekes történetnek ígérkezik, de a nagy felhajtás óvatosságra int. Kíváncsian várom én is a megjelenést, de még kíváncsibb vagyok a figyeltjeim véleményére, hogy valóban megfelel-e a kötet az elvárásoknak. De nézzük, hogy miről is van szó:
“A nem túl távoli jövőben a tengerszint megemelkedett és az Egyenlítő menti területek kiürülőben vannak, de még mindig jó gazdagnak lenni San Franciscóban, ahol felfegyverzett drónok tartják távol az elszegényedett tömegeket. Irina nem gazdag, legalábbis nem annyira, de mesterséges memóriával rendelkezik, aminek köszönhetően mindenre tökéletesen emlékszik. Közvetítőként dolgozik a megbízói és azok átláthatatlanul összetett mesterséges intelligenciái között. A munka jól fizet, Irina évente egyszer még a Mayo Klinikára is el tud menni belőle, ahol különböző kezelésekkel késleltetik az öregedését.
Kern nem mondhatja el magáról mindezt. Egyike azon menekülteknek, akik a várost körülvevő, drónok építette, állandóan terjeszkedő favelákban nyomorognak. A napjait szerzetes módjára tölti, könyörtelenül gyakorolja a különböző harcművészeteket, miközben tolvajként és utcai harcosként próbál napról napra túlélni. Thales egy teljesen másik világban mozog — egy brazil politikusklán sokadik ágának sarja, aki Los Angelesbe menekült, miután egy támadásban megölték az apját, őt pedig megnyomorították.
Egy rongyokba öltözött idegen egy nap leszólítja Thalest, és megkérdezi, hogy mire emlékszik az érkezése előtti időkről. Kern az életét mentve kénytelen menekülni, miután rossz célpontot rabol ki. Irina pedig szörnyű titokra bukkan az emlékeiben, amikor felidézi legutóbbi találkozóját a megbízójával.
Mindhármuk élete veszélyben van, ráadásul a sorsuk elkerülhetetlenül összefonódik ebben a gyönyörűen megírt történetben, aminek központi témái a mesterséges intelligenciák, az emlékek, a halhatatlanság, valamint a könyörtelen erőszak, amit mindezek birtoklásáért egyesek hajlandóak alkalmazni.“
A Gabo ismételten Ursula K. Le Guin írásokkal örvendezteti meg a rajongókat, egy újabb, kétkötetes gyűjteménnyel, melyek most rövidebb elbeszéléseket és kisregényeket tartalmaznak, a nemrég elhunyt írónőtől. Tavaly decemberben már szerepelt a Valós és Valótlan az akkori Kilátóban, de sajnos még nem jutottam oda, hogy kezembe vegyem a két kötetet. Azonban közeleg a tél és talán lesz időm egy kicsit elmerülni Ursula K. Le Guin által létrehozott világokba, még ha nem is sikerül mind a négy kötetet elolvasnom egyszerre.
“Ursula K. Le Guin meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Képzeletét, párját ritkító stílusérzékét, emberi érzékenységét, határozottságát, humorát és keménységét arra használta, hogy teljesen új társadalmakat, emberi viszonyulásokat vizsgáljon meg, és ezeken keresztül kutassa az örök emberit – mindazt, amiért az emberekre föl lehet nézni és mindazt, amit egy felvilágosult társadalomnak el kell vetnie. Hitvallása volt, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a némáknak, az irodalom tükrén keresztül fényre hozza a legintimebb és legfájdalmasabb tapasztalásokat.
A Valós és valótlan című novellagyűjtemény után a nemrég elhunyt szerző hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogat A megtalált és az elveszett két kötete.“
Idén a Gabo Kiadó úgy döntött, hogy Jonathan Strahan éves sci-fi és fantasy “novellaválogatása” mellett, egy magyar válogatással is jelentkezik. Dicsérendő, hogy van még egy kiadó, aki teret biztosít a novelláknak és a magyar íróknak. A kötetben ismert és kevésbé ismert szerzők írásai kaptak helyet, ezzel is lehetőséget adva a szárnyukat bontogató, kezdő íróknak, a nagyok mellett. Kíváncsian várom!
“Hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, újragondolt mesék, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: tizenkilenc válogatott novella merész jövőképekről és bizarr álmokról ismert és új szerzőktől.
Baráth Katalin • Buglyó Gergely • Dragomán György • Erdei Lilla • Farkas Balázs • Gaura Ágnes • Brandon Hackett • Kiss Gabriella • László Zoltán • Lőrinczy Judit • Molnár B. Gábor • Moskát Anita • Rusvai Mónika • Sepsi László • Sümegi Attila • Sziács Viola • Takács Bogi • Tallódi Julianna, Veres Attila“
A sci-fi és fantasy után, szálljunk le egy kicsit a földre és nosztalgiázzunk…azaz olvassunk életrajzi köteteket.
Gyerekkorom igazi szuperhőse volt ő, aki egyáltalán nem hasonlított a Marvel és DC által kitalált mesefigurákhoz, hiszen ő saját erejének és tehetségének köszönhette ezt a titulust. Hogy ki ő? Az egyetlen ember, aki képes volt legyőzni Chuck Norrist! Kell ennél többet mondanom? Igen, ő Bruce Lee, a Sárkány!
Október közepén jelenik meg az életéről egy összefoglaló kötet a Kossuth Kiadó gondozásában, amit már nagyon várok.
“Bruce Lee, a zsivány kamasz, a csacsacsabajnok, a kungfumester, a legyőzhetetlen ellenfél, a világhírű színész, és nem utolsósorban egy új harcművészeti stílus és életfilozófia, a jeet kune do létrehozója. Egy sokféle arc és érzékeny, de erős lélek egy apró termetű kínai férfiban, akinek nevét az egész világ ismeri.
A könyv röviden, de annál tömörebben tárja elénk a felejthetetlen harcos harminckét évnyi életútját. A könyvből nemcsak az elismert, ragyogó oldalát ismerhetjük meg, hanem személyiségébe is mélyebben bepillantást nyerhetünk: egy énközpontú, „szupermentudatú”, olykor agresszív és kibírhatatlan, de mindig a tökéletességre törekvő embert ismerhetünk meg. Míg mások a kungfuból még jobb kungfut akartak kovácsolni, addig Bruce Lee – ezen túljutva – már egy filozófia csúcsára próbált eljutni. Ez pedig sokakból félreértést, sőt ellenszenvet is kiváltott.
„Folyamatosan harcban állva a világgal” megküzdött magáért, hiszen rövid pályafutásával és a harcművészetről szóló elmélkedései révén valóban maradandót alkotott. Olyasmit, amit – ha életében nem is, de halála után negyvenöt évvel mégis – mindenki tisztel és elimer.“
Ne is nagyon kanyarodjunk el a memoároktól és a film világától, hiszen októberben az Athenaeum gondozásában lát napvilágot David Lynch életrajzi kötete, mely bepillantásra ad lehetőséget a filmművészet világába. A fülszöveget elolvasva kellett rádöbbennem, hogy több alkotását is láttam már, de nem tudtam, hogy ezek hozzá kapcsolódnak.
“Az Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül.
Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak – ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket.
Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg a
Radírfej,
Az elefántember,
a Dűne,
a Kék bársony,
a Veszett a világ,
a Twin Peaks,
a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!
a Lost Highway – Útvesztőben,
a Straight Story,
a Mulholland Drive – A sötétség útja,
az INLAND EMPIRE,
és a Twin Peaks: A visszatérés,
titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket.”
Természetesen, ennél sokkal több könyv jelenik meg októberben, de ezek azok amik felkerültek a beszerzési listámra. Meg persze vannak olyanok is, melyek megjelenése átcsúszott erre a hónapra, de ezekről már beszéltem az előző Kilátóban.
Az előző havi olvasási tervem nagy részben csak terv maradt, ugyanis az ott felsorolt öt könyvből mindössze kettőt sikerült elolvasnom. Azért nem zártam rossz hónapot, mert sikerült öt könyvet elolvasnom, csak nem mindegyik a listáról volt. Az októberi olvasási tervemet már egy kicsit kevésbé impulzívan állítottam össze, sőt, sorrendet is sikerült felállítanom. Ha minden jól megy, akkor így fogják követni egymást az ajánlók:
– Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak
– Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk
– Janusz A. Zajdel: Alsó határérték
– Szélesi Sándor: Pokolhurok
– Izolde Johannsen: Megölni a királyt! (La Fayette 1.)
Igen, több nap mint kolbász, azaz több könyv mint hétfő. Ezért lesz olyan a fentiek közül, aminek az ajánlója átcsúszik novemberre.
Két könyv között pedig belemerülök a sci-fi legjavába, lazításképpen, azaz a Galaktika 343-ik számába. Eddig csak a molyon értékeltem a Galaktika magazin különböző számait, de ha igény van rá, akkor megpróbálok a blogon is létrehozni neki egy (havi) rovatot.
Amint látható, elég változatos október elé nézek, ahol a sci-fi mellett helyet kap memoár, történelmi regény és tudományos ismeretterjesztő kötet is. Ti is szerettek változatosan olvasni, vagy inkább egy műfajnál maradtok és csak kisebb kitérőket tesztek?
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Pixabay
