Ritka az olyan hónap, amikor mindegyik zsánerkiadó olyan címekkel jelentkezik, melyek felkeltik az érdeklődésemet. Mindet nem is tudnám elolvasni egy hónap alatt, de ez nem is baj, hiszen jön a tél, amikor az embernek kedve sincs kimozdulni, és olyankor a végtelenbe nyúló várólistát is lehet csökkenteni. Szóval, érdemes előre gondolkodni és feltölteni a készleteket télire 😉
A Metropolis Media ismét egy J. G. Ballard regénnyel jelentkezik, mely az összeomlás utáni Amerikában játszódik. Pletykák szerint a történetre már lecsapott a filmipar is, így a jövőben nem csak a kötet lapjain fog feltárulni előttünk ez a disztópikus világ. Kíváncsian várom a regényt.
“2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra.
J. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.“
Az Agave Könyvek ismételten egy sci-fibe ágyazott krimivel lepi meg az olvasóit októberben. A humorral megspékelt történet szórakoztató olvasmánynak ígérkezik, és akik kedvelik a könnyed történeteket, azok már biztos nagyon várják.
“Orry Kent apja a kvadráns egyik leghírhedtebb szélhámosa, aki nagyívű csalásokkal veri át az Uradalom felsőosztálybeli családjait saját gyerekei segítségével. A legutóbbi melójuk is csupán hétköznapi átverésnek indul egy vagyont érő zsákmánnyal… ám Orry ezúttal eltér a precízen kidolgozott tervtől, és mellékesként ellop egy nyakéket is, ami óriási veszélybe sodorja őket. Ráadásul alig egy órára rá az átverés célpontjának, Delf grófjának egyetlen unokáját holtan találják, így Orrynak menekülnie kell egy olyan gyilkosság vádja elől is, amit nem ő követett el. Nem sokkal később kiderül, hogy az Orry által elkötött nyakéket a Repeszhold néhai titokzatos civilizációja készítette – és rengeteg befolyásos alak akarja magának, akik nem állnak meg egy gyilkosság után.
Dominic Dulley bemutatkozó regénye klasszikus űropera a legjobb fajtából: egy fiatal tolvaj felejthetetlen kalandjáról szól, aki a Birodalmi Flotta mellett a kozmosz mindenre elszánt orgyilkosai és űrkalózai elől is menekül. Könnyed humorával és váratlan fordulataival a Repeszhold az utóbbi idők egyik legnépszerűbb angol debütálása a műfajban.“
A GABO úgy látszik megtalálta a piaci rést. Annak ellenére, hogy a kiadók folyamatosan azt kommunikálták, hogy a novellásköteteknek nincs piacuk itthon, a GABO lassan ott tart, hogy évente 2-4 novelláskötetet ad ki. Persze, felmerül a kérdés, hogy valóban novellák találhatóak a kötetben, vagy ismét elbeszélések és kisregénynek is beillő történetek is helyet kaptak? A kiadvány igen vaskosra sikerült, ugyanis majdnem 900 oldal terjedelmű. Amennyiben nem a megszokott nyomdában (technológiával) készül, akkor beruházok én is egybe 🙂
“Az év legjobb science fiction novellái című, jelenleg harmincötödik köteténél tartó amerikai antológiasorozatot évtizedeken át a legszélesebb körben olvasott sci-fi válogatásnak tartották, és a mai napig megkerülhetetlen hivatkozási pontnak számít. A legjobbak legjobbjai a széria elmúlt két évtizedéből gyűjt össze egy kötetre való novellát egytől egyig elismert szerzőktől, megmutatva, milyen lélegzetelállítóan sokféle témának, stílusnak és gondolkodásmódnak ad otthont a zsáner.
Gardner Dozois (1947-2018) az egyik legnagyobbra tartott science fiction szerkesztő volt, aki a Legjobb szerkesztő kategóriában tizenötször is elnyerte a Hugo-díjat. Számos más munkája mellett húsz évig dolgozott az Asimov’s Science Fiction Magazine szerkesztőjeként, és ő vitte sikerre Az év legjobb science fiction novellái sorozatot. 2011-ben felkerült a neve a Science Fiction Hírességek Falára, 2016-ban pedig átvehette az életműve előtt tisztelgő Skylark-díjat.“
Lassan tényleg bele kellene kezdenem A Térség-sorozat olvasásába, hiszen a filmsorozat meggyőzött arról, hogy egy igen izgalmas, összetett és grandiózus történet James S. A. Corey regényfolyama. A Fumax már a 8. kötetét készíti elő A Térségnek, aminek a megjelenése októberre várható, Tiamat dühe címmel.
“Galaxis szerte ezerháromszáz kapu nyílt a különböző naprendszerekbe. Ám miközben az emberiség egy idegen civilizáció romjain építgeti csillagközi birodalmát, az ősi rejtélyek és az új fenyegetések egyre veszedelmesebbé válnak.
A halott rendszerekben, ahová a gyűrűkapuk vezetnek, még az idegenek lakta bolygóknál is különösebb dolgokra lelnek a felfedezők. Elvi Okoye kétségbeesetten kutatja a még az emberek megjelenése előtt zajlott hajdani népirtás eszközeit, és fegyvereket keres az elképzelhetetlen határait súroló erők ellen. Az ilyen tudásnak azonban felfoghatatlan ára van.
A birodalom szívében Teresa Duarte arra készül, hogy átvegye édesapja isteni magasságokba törő terveinek terhét. A szociopata tudós, Paolo Cortazár és a fogolyként tartott James Holden csupán két veszélyforrás az intrikáktól nyüzsgő palotában, de Teresa a saját feje után megy, és olyan titkokat rejteget, amelyekről még apja, az uralkodó sem sejt semmit.
Az emberiség birodalmában szétszóródva pedig a Rocinante legénységének tagjai szerveznek bátor ellenállást Duarte autokrata rendszerével szemben. A régi világ emléke lassan elenyészik, és egyre biztosabbnak tűnik Laconia örökös, megtörhetetlen uralma – ezzel együtt pedig egy olyan háború lehetősége, amelyből az emberiség csakis vesztesként jöhet ki. Mert a világok között megbúvó rémség ellen a bátorság és a nagyravágyás semmire sem elég…“
Nézzünk szét egy kicsit a fantasy felhozatal között is, hiszen az oldalon is egyre nagyobb teret kap a műfaj. Kezdjük rögtön egy urban fantasyvel, mely a Főnix kiadó Astra sorozatában fog megjelenni. P. Djèlí Clark: A 015-ös villamos kísértete című regénye sok lehetőséget hordoz magában.
“1912-t írunk. Kairó a világ egyik legfejlettebb városa, felhőkarcolói között függőpályás villamosok suhannak, Alexandria, Luxor és más, távolabbi helyek mágikus léghajókon érhetőek el, az életet bádogrobot szolgák teszik kényelmesebbé. A varázslat a dzsinneken keresztül beragyogja a mindennapi életet, de vajon a társadalmi változások képesek-e követni a robbanásszerű technikai és kulturális fejlődést?
Ebbe a káprázatos világba csöppenünk bele, amikor az Alkímia, Bűbáj és Természetfeletti Valóság Minisztériumának két ügynökét, Hamed Nasrt és zöldfülű társát, Onsi Youssefet egy kísértethez riasztják. Az ügy hétköznapi megszállásnak tűnik, ám kiderül, hogy a tett helyszíne egy elvarázsolt villamos, és a kísértetnek esze ágában sincs azt elhagyni. Ahogy a két ügynök nyomozni kezd, útjukat szüfrazsettek, titkos társaságok és gondolkodó robotok keresztezik, miközben beszippantja őket a bürokratikus Kairón kívül létező rejtélyes világ. Kénytelenek versenyt futni az idővel, hogy megmentsék a várost egy ismeretlen erő okozta a katasztrófától.“
A Delta Vision folytatja a Shannara sorozat újra-kiadását és a weboldaluk szerint októberben tervezik megjelentetni a harmadik részt, aminek a címe: Shannara kívánságdala. Az első részt (Shannara Kardja) már olvastam, és a második rész (Shannara Tündérkövei) is itt vár a sorára…pontosabban már várólistán van egy ideje 🙂 Jó lenne belehúznom, mert még idén el szeretném olvasni a teljes trilógiát.
“Négyföldet új fenyegetés, ám egy nagyon is ősi gonosz környékezi. A Sötét Mágia Könyve, az Ildatch ismét öntudatra ébredt, és mint már annyiszor, ezúttal is az Omshfordok új nemzedékének kell harcba szállnia a veszély ellen.
Brin és Jair Oshford különleges hatalommal bír: varázserejű énekük, a Kívánságdal képes megváltoztatni az őket körülvevő világot. Kettejük közül ezúttal a leányra, Brinre hárul a feladat, hogy a Maelmord rettenetes erdején át az Ildatch közelébe kerüljön. Védelmezői közt ott van maga Allanon, a druida, no meg Rone Leah, Menion leszármazottja.
Jair, a fiú hátramarad, ám szörnyű jóslatot hall: ha nem indul időben nővére után, mind Brin, mind Allanon odavész. Az ő társasága sem szégyellni való – egy legyőzhetetlen fegyvermester és egy elf királyfi, valamint egy határmenti óriás, egy törpe és egy gnóm nyomkövető alkotja. Csakhogy útjukat újra meg újra elállják az Ildatch szolgái, a fáradhatatlan Mordrémek, Brinre és Allanonra pedig halál vár, ha Jair túl soká késlekedik…“
A végén pedig térjünk vissza a valóságba. Gondolom, a Pussy Riot csapatát nem kell bemutatnom senkinek…aki mégsem ismeri a lányokat, attól csak annyit kérdeznék, hogy “hol élt eddig?”. Az első nyilvános szereplésük nagy port kavart…így is fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy Oroszországban még vannak olyanok akik a politikai ellenzékhez tartoznak és nem hódoltak be a diktatúrának.
“2012. február 12-én öt fiatal nő lépett be a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba. Neonszín ruhában, harisnyában és maszkban “punk imát” adtak elő. “Isten Anyjához” könyörögtek, hogy szabadítsa meg őket Putyintól. A biztonsági őrök gyorsan lekapcsolták őket. Hármójukat letartóztatták, bíróság elé állították. Kettejük büntetése messzi büntetőtábor volt.
Az ügy azonnal címlapra került a nemzetközi sajtóban, a videofelvételek vírusként terjedtek. Sok millió követőjük felismerte, hogy a Pussy Riot tagjai nem csupán ádáz politikai szembenállók, de művészek is. Masha Gessen széles körű kapcsolatot alakított ki a csoport tagjaival, a hozzátartozókkal és társaikkal. Megtudhatjuk, hogyan vált a lánycsapat közös látásmódon osztozó művészcsoporttá, és mi adott nekik elég bátorságot és képzelőerőt ahhoz, hogy művészeti közlésigényüket és politikai ellenzékiségüket ennyire látványosan és egyedi módon fejezzék ki.“
A szeptemberi olvasási tervem nagy része csak terv maradt. Az elején még tudtam tartani magam a listához, de később másfelé kacsingattam. A mennyiséget azért hoztam, hiszen sikerült öt könyvet elolvasnom. Amint látható, az októberi olvasási tervem igencsak hasonlít az előző havira. Ami új benne, az Cixin Liu: A halál vége (Háromtest-trilógia 3.) című regénye, aminek az olvasásába már bele is kezdtem. Amint a végére érek érkezik belőle az ajánló is, de most kivételesen először a Scifi.hu oldalon lesz olvasható. A másik újdonság a listán, az J. G. Ballard: Helló, Amerika! című regénye. Aztán, meglátjuk, hogy mit hoz a jövő és tényleg tudom-e tartani a tervet 🙂
Te mit vársz legjobban az októberi megjelenések közül?
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Pixabay
