Kin Stewart ügynök, az Időfelügyelő Ügynökség munkatársa, az egyik küldetésén megsebesül és a jeladója is megrongálódik, aminek következtében 1996-ban ragad. Igyekszik digitális ujjlenyomatokat hagyni, hogy az ügynökség 2142-ben dolgozó munkatársai felfedezzék a hibát és érte jöjjenek, de idővel rá kell jönnie, hogy minden kísérlete ellenére nem fedezték fel. Lassan, a szabályokat megszegve, próbál beilleszkedni a társadalomba és elvegyülni, arra törekedve, hogy minél kisebb időtorzulást okozzon. Egy napon azonban megismerkedik egy lánnyal, akibe beleszeret. Az agya viszont nem tudja feldolgozni a két időből való emlékeit, így a valódi (jövőbeli) életének emlékei kezdenek eltűnni. 18 évvel a balul sikerült küldetés után azonban egy ismerősnek tűnő alak jelenik meg a kertjükben.
Mike Chen első regénye, az Itt és most és aztán, egy igazán izgalmas családi dráma, amiben feltűnnek sci-fi elemek (de erről majd később). Érződik, hogy a történet szívvel-lélekkel íródott, és maga az író is sok mindent beleszőtt a saját életéből. Kicsit olyan a regény, mintha saját apai elhivatottságát írta volna meg, ahol a főszereplője, Kin mindent megtesz a lányáért, még akkor is, ha ez a saját életébe kerülhet. De ott vannak a kulináris élmények, a foci iránti rajongás, a Star Trek és a Doctor Who, melyek a kelleténél talán kicsit többször bukkantak fel a történetben.
Maga a regény egy időutazó ügynökről szól, aki a múltban ragadt és megpróbált beilleszkedni a társadalomba. Megnősült és családot alapított. Lett egy lánya, akit nagyon szeretett, de amikor Miranda 14 éves lett, felbukkantak az Időfelügyelő Ügynökség emberei és Kint visszavitték a saját idejébe. Kin megpróbált utánanézni, hogy mi történt a múltban lévő családjával, és amikor rájött, hogy a lánya rossz útra tért, megtett mindent, szabályokat megszegve, hogy visszaterelje a helyes útra. Azonban, minden egyes alkalommal, amikor felvette a lányával a kapcsolatot, megváltoztatta egy kicsit a múltat, és ezzel elindított egy olyan folyamatot, melynek a végén a lánya élete lett a tét.
Attól, hogy valamiben időutazás van, még nem lesz sci-fi, főleg, ha az író minden egyes alkalommal megsérti az időutazás szabályait, és bár rendszeresen előjön a nagyapa paradoxonnal, mégis könnyedén átlép felette. Ráadásul Mike Chen nem fordít arra időt és energiát, hogy elmagyarázza az időutazás technológiáját, akárcsak arra sem, hogy ismertesse az Időfelügyeleti Ügynökség megfigyelési módszereit. Bár vannak szabályok, melyre hivatkozik, amikor arra terelődik a szó, hogy miért nem 1996-ba mentek vissza érte, és miért kellett 18 évet várnia a felmentőseregre, más anomáliák feloldatlanul maradnak a történetben. Tehát, aki sci-fiként szeretné olvasni a regényt, az ne tegye, mert csalódni fog.
Miért érdemes mégis nekifogni a történetnek? Mint már írtam, egy igen izgalmas családi dráma, ami leköti az olvasót és végig fenn tudja tartani a feszültséget, anélkül, hogy akciófilmbe illő jelenetekbe, lövöldözésekbe és autós üldözésekben lenne részünk. Valójában ez egy egyszereplős történet, ahol az apa megtesz mindent azért, hogy a múltban lévő lányát támogassa odafigyeléssel, tanácsokkal, megértéssel, hogy ezzel is megóvja őt attól, hogy letérjen a jó útról, és aránylag kiegyensúlyozott felnőtt válhasson belőle. Kin cselekedeteit követhetjük nyomon, és közvetve megfigyelhetjük, hogy mi történik Mirandával a múltban. A többi szereplő, sajnos eléggé papírmasé figura, főleg ha Penny személyét vesszük alapul. Penny nagyon simulékony, és még akkor sem érezni, hogy valami kihozta volna a sodrából, amikor Kin részletesen felvázolja azokat a testbeszéd-jeleket, amik a belső feszültségéről árulkodnak.
Kin érzelmi hullámvölgyeit viszont nagyon pontosan le tudjuk követni, mintha folyamatosan az ütőerén tartanánk az ujjunkat. Drukkolunk neki, hogy a terve összejöjjön, és izgulunk, hogy ne bukjon le. Amikor pedig elkapják szabálysértésért, azon kezdünk el gondolkodni, hogy hogyan segíthetnénk neki megmenteni a lányát, anélkül, hogy újabb katasztrófát okoznánk. Természetesen a heroikus viselkedés szimpatikussá teszi az olvasó számára a főszereplőt, aki képes lenne saját életét kockáztatva, sőt, akár abban a tudatban is belevágni az egész küldetésbe, hogy az nagy valószínűséggel a halálát okozná.
Elég vegyesek az érzéseim a regénnyel kapcsolatban. A családi dráma, Kin és Miranda története nem csak izgalmas, hanem érzelmekkel telített is, ami bevonzza az olvasót, és nem hagyja, hogy letegye a könyvet. Viszont a sci-fi szál nagyon kidolgozatlan, és Chen ott hágja át a szabályokat, ahol neki kényelmes, és a történet szempontjából a legegyszerűbb megoldást kínálja. Ha az Időfelügyelő Ügynökség helyett egy állami ügynökséget választott volna, mely egy másik kontinensen székel, és Kin az egyik akcióját követően szenvedett volna balesetet mely részleges amnéziát okoz nála, hasonló történet kerekedhetett volna ki. Igaz, akkor valószínű nem olvasom el a regényt, ugyanis a sci-fi szál miatt esett rá a választásom. Chennek két dolgot ajánlanék így a távolból: az egyik Asimov: Halhatatlanság halása című regénye, a másik pedig a lenti kép, ami felhívná a paradoxonok létezésére a figyelmet, mielőtt az írói lelkesedése szabályszegésre késztetné.
Aki szereti a kalandos történeteket, egy kis drámával és izgalommal fűszerezve, és nem veszi annyira szigorúan az időutazás szabályait mint én, annak felhőtlen szórakozást nyújthat a regény. Lebilincselő, izgalmas és valóban a családi kötelékekre koncentrál. Kicsit érződik rajta, hogy első kötetes szerzőről van szó, de a fő történeti szál igen jól ki van dolgozva. A mellékszálakon lehetett volna még csiszolni, és Pennyt is kicsit valóságosabbra megalkotni. De ez a történet nem a mellékszereplőkről szól, hanem apáról és lányáról, harcról a világ ellen, ami ezt a köteléket megpróbálja elszakítani, és a segítőkről, akik támogatóként vesznek részt a történetben.
Pár nap alatt kiolvastam a könyvet, és külön plusz pont jár azért, hogy a vége nem egy lövöldözős-autósüldöző akcióban csúcsosodott ki. Chen ezen elemek nélkül, a családra koncentrálva, mégis az idővel (annak rövidségével) játszva tudta fokozni a feszültséget, és az olvasó érzelmeivel úgy játszott, mint egy hangszeren. És bár van miért haragudnom az íróra, mégis megadom neki a négy pontot, mert valami olyant adott, amiben már régóta nem volt részem – akciómentes izgalmas kalandot.
A kötetet köszönöm a Metropolis Media Kiadónak.
ISBN: 978 963 551 043 6
Metropolis Media, 2021
Fordította: Szente Mihály
Terjedelem: 322 oldal
Bolti ár: 3790,- Ft
A regény megrendelhető közvetlenül a kiadótól is kedvezményesen, IDE kattintva.
