Nemrégen olvastam Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem című könyvét, és amint befejeztem, már neki is kezdtem keresgélni az interneten, hogy mi jelent még meg Tysontól. Ekkor akadtam rá a Ha felfal egy fekete lyuk kötetre, mely több mint negyven cikkét tartalmazza a neves asztrofizikusnak. A Kossuth Kiadónak köszönhetően lehetőségem nyílt elolvasni a cikkgyűjteményt. A kötetben szereplő cikkek többsége eredetileg a Natural History magazinban jelent meg, melyet Tyson témakörök szerint válogatott össze, és kicsit átírva rendezte egy kötetbe.
A cikkgyűjtemény hét nagy részre van osztva, témakörök szerint, kezdve a világ megismerésének nehézségeitől, egészen a vitát generáló “tudomány és Isten” világnézeti eltérésekig. Az írásoknak köszönhetően bepillantást nyerhetünk az asztrofizika egyes szegleteibe, ami érinti a fizika, a kémia és a biológia tudományát is. Nem kell megijedni a sok tudományágtól, hiszen Tyson közérthetően mutatja be az olvasóknak a világegyetemet, annak születését, jelenét és jövőjét. De akkor minek ide a biológia? A válasz egyszerű: nem lehetünk annyira beképzeltek, hogy azt feltételezzük, hogy csak a Földön alakult ki élet! Ezért Tyson körbejárja az élet kialakulásának és feltételeinek kérdéseit is.
Aki olvasta már a Terítéken a világegyetem-et, az már sejtheti, hogy mire számíthat ennél a könyvnél. Az eltérés nem túl nagy, hiszen Tyson könnyed, olykor humoros leírásai itt is megragadhatóak, azonban, mivel cikkgyűjteményről van szó, így az egyes írások kicsit rövidebb terjedelműek és egy-egy témára összpontosítanak. Ennek köszönhetően olvashatjuk úgy is, mint egy tudományos, ismeretterjesztő kötetet, vagy éppen, mint egy magazin cikkeit, azaz naponta egy-két írást. Mindkét hozzáállás esetén szórakoztató és informatív stílusban ismerhetjük meg az adott témát, de aki egyhuzamban akarja elolvasni, az felfedezhet némi ismétlődést. Itt arra gondolok, hogy egy korábban kifejtett jelenség, elmélet újbóli előkerülése esetén nem csak utalást kapunk a témára, hanem pár mondatos kifejtésben is részünk lehet. Ez abból a szempontból is jó, hogy nem szükséges a cikkeket egymás után olvasni, ahhoz, hogy érthetőek legyenek. Tehát, ha valakit egy témakör jobban érdekel a többinél, akár kezdheti azzal is, és később elolvashatja a többit is.
Mindig elképeszt, hogy az asztrofizika mennyi tudományágat is gyűjt maga köré, hogy teljes komplexitásában vizsgálhassa a világegyetemet és válaszokat kapjon a nyitott, vagy éppen rejtélyesnek tűnő kérdésekre és jelenségekre. Műszaki beállítottságomnak köszönhetően, hozzám inkább a fizika és a matematika áll közelebb, mintsem a biológia és a kémia. Ennek ellenére, ezen utóbbi két tudományágat érintő témák feldolgozása sem okozott problémát, köszönhetően Tyson közérthető magyarázatainak. Ráadásul a példáknak, elméleteknek és az alkalmazási lehetőségek bemutatásának köszönhetően, egy laikusnak is könnyen érthetőek a leírtak. Jó, nem azt mondom, hogy néha nem kell megállni, egy kicsit elgondolkodni és jobban belemélyedni a dolgokba 🙂
A tudományos kíváncsiságomon túl, a sci-fi rajongói énemnek is okozott meglepetést a kötet. Pontosabban, a cikkek olvasása közben azon kaptam magam, hogy egy-egy jelenség leírásával már találkoztam valamelyik sci-fi regényben, ami többé-kevésbé megfelelően dolgozta fel a témát. De itt döbbentem rá arra is, hogy a kortárs sci-fi írók mennyire nem használják ki a tudomány által nyújtott lehetőségeket, az ismeretek terjesztésére. Pl. nagyon ritkán találkozom olyan regénnyel, mely felhasználná a Lagrange-pontok nyújtotta lehetőségeket. Tyson nem csak leírja a Lagrange-pont mibenlétét, hanem bemutatja a felfedezésének körülményeit, és a lehetőségeket, melyek az emberiség előtt nyílnak ezen pontok használatával.
Nincs is annál rosszabb, mint amikor olvasunk egy jó regényt és egyszer csak megakaszt bennünket egy tudományos tévedés a történetben. Itt nem csak a sci-fi regényekről beszélhetünk, bár nagyon sok van köztük is, ami ennek köszönhetően fércműnek hat. Úgy érezzük, hogy a regény írója nem vette a fáradságot, hogy jobban utánanézzen a témának, hanem inkább a téves elképzelését vetette papírra. Hogy ez mennyire elterjedt jelenség? Olyannyira, hogy a kötetben egy teljes fejezetet szán ennek bemutatására Tyson. Nem csak az irodalomban jelenlévő tévedéseket mutatja be, hanem a kultúra egyéb területeit is górcső alá veszi. Gondolom, sokan átsiklottak afelett (velem együtt), hogy a Titanic (amerikai romantikus kalandfilm, 1997) egyik jelenetében, amikor a hősnő a törmeléken megkapaszkodva a csillagos égre felnéz, nem az adott pozíció csillagképeit látja, hanem a hollywoodi eget, ráadásul a jobb oldalt tükrözve a bal oldalra. Ez nem más, mint lustaság, ami azért is meglepő, mert James Cameron rendező nagy hangsúlyt fektetett a hitelességre (gondoljunk csak az étkészletre, vagy a hajó belső kialakítására). Jó, sokan mondhatják, hogy ez egy romantikus film és csak a csillagászok figyelnek fel az ilyen “mellékes” dolgokra. De akkor vessünk egy pillantást a Kapcsolat (amerikai kalandfilm, 1997) című filmre, ahol a forgatókönyvírók párszor igen mellényúltak. Nem is beszélve az UFO (amerikai akcióthriller, sci-fi, 2018) című “ZS” kategóriás filmről, ahol a tudományos tévedések tárházával szembesülhetünk. Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy ezen tévedések nagy részét észrevegyük, de a kötet elolvasását követően, több dolog is szemet fog szúrni a nézőnek.
Ha már a filmeknél tartunk, akkor a katasztrófafilmek rajongóinak is tartogat érdekességet a kötet. A “Szélsőséges világűr” fejezet bemutatja azokat a jelenségeket, melyek az életünkre törhetnek, kezdve az aszteroidáktól, egészen a fekete lyukakig. Igazán változatos lehetőségeket nyújt a világegyetem az élet elpusztítására, így nem csoda ha Hollywood is él ezeknek a megfilmesítésével. De ha már a pusztulásnál tartunk, akkor érdemes magával az élettel is foglalkozni. Neil deGrasse Tyson rávilágít arra, hogy milyen szemléletváltás is következett be a lakható övezetek tekintetében. Eddig azt gondoltuk, hogy csak olyan helyen alakulhat(ott) ki az élet, mely nagyban hasonlít a Földön is meglévő feltételekhez. Nos, ez nem változott, ha csak az ember számára keresünk lakható bolygót, és nem azt vizsgáljuk, hogy hol találhatunk még életet az univerzumban. A közelmúlt felfedezései lényegesen kibővítették azon feltételek határát, melyek alkalmasak az élet kialakulására. Elég csak a Jupiter holdjára gondolni, az Európéra, ami csak nemrég került a tudósok érdeklődésének középpontjába, ugyanis a fagyott jégréteg alatt olvadt, folyékony víz található. A NASA-ESA közös vállalkozásából a NASA anyagi okok miatt kihátrált, így az ESA viszi tovább, egyedül, a Jupiter fagyott holdjainak felfedezésére készülő projektet, JUICY (Jupiter Icy Moon Explorer) néven. Lehet, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) lesz az első, aki rátalál a földön kívüli életre?
A fentiekből is látható, hogy az asztrofizika milyen sok érdekességet és kérdést tartogat még számunkra. A kötet csak egy kivonata a végtelen lehetőségek tárházának, mely nem csak bemutatja a világegyetemünket, hanem végigvezet annak felfedezésén és sok érdekes gondolatot is felvet. Neil deGrasse Tyson szórakoztatva tárja elénk a világűrt, és könnyedén gyarapíthatjuk az ismereteinket, a rövid, érdekes, szemléletes példákkal és humorral teli cikkeknek köszönhetően. Nem kell ahhoz fizikazseninek lenni, hogy megértsük a világ működését. Igaz, a kötet elolvasását követően nem leszünk asztrofizikusok, és egy asztrofizikai tanulmány megértése sem lenne könnyebb, az ott szereplő képletek és tudományos kifejezések miatt, de legalább felvértezzük magunkat az áltudományos és szenzációhajhász cikkek, könyvek és filmek ellen.
A kötet olvasása közben talált meg a hír, miszerint a FOX és a National Geographic folytatja a Kozmosz sorozatot és 2019 tavaszán várható a következő évad. Neil deGrasse Tyson fog bennünket végigkalauzolni a Lehetséges világok (Possible Worlds) feltárásában. Remélem, hogy a sorozatnak köszönhetően az érdeklődés is megnő a téma iránt, és a Kossuth Kiadó további Neil deGrasse Tyson által írt könyvekkel örvendezteti majd meg az olvasókat.
A kötetet köszönöm a Kossuth Kiadónak.
ISBN: 978 963 09 8874 2
Kossuth Kiadó, 2017
Fordította: Laki Mihály
Terjedelem: 384 oldal
Bolti ár: 3800,- Ft
A kötet megrendelhető közvetlenül a kiadótól is kedvezményesen, IDE kattintva.
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Pixabay
Mások pedig így látják:
– Könyvspirációk
– ekultura.hu
– KultúrPara
