Immáron egy éves a rovat! Tavaly, amikor elindítottam a Kilátót, még nem tudtam, hogy milyen lesz a fogadtatása, és mennyire lesz életképes. Az elmúlt egy év megmutatta, hogy vannak olyan olvasók, akik rendszeresen olvassák és remélem, hogy tudok nekik olyan könyvet ajánlani, ami esetleg elkerülte a figyelmüket.
Időközben kibővült a rovat a havi olvasási terveimmel, melyek általában előrevetítik, hogy milyen ajánlók, kritikák várhatók az adott hónapban. Volt amikor teljes mértékben sikerült magam tartanom a tervhez, de volt olyan hónap is, amikor mindössze egy könyvet olvastam a listáról. 😉
A rövidke kis bevezető után csapjunk a lovak közé és nézzük, hogy mit tartogat számunkra a november.
A Főnix Könyvműhely Astra sorozata egész évben izgalmas megjelenésekkel lepte meg az olvasókat, és nincs ez másképpen most sem. Novemberben érkezik a Daedalus-trilógia utolsó része, a Vénuszi játszma. Kicsit le vagyok maradva a sorozattal, ugyanis ezidáig csak az első részhez volt szerencsém, de úgy próbálom alakítani a dolgaimat, hogy decemberben elolvassam a fennmaradt két részt is. Aki nem találkozott még a sorozattal, annak ajánlom az első részről készült bejegyzésemet, melyet ITT olvashat. Nézzük, hova fut ki a trilógia:
“2135-ben veszélyes idegen létformák szabadultak ki a Szaturnusz holdjáról, az Enceladusról, és megkezdték útjukat a Föld felé. A Shaila Jain alezredes által vezetett csapat egyszerre próbálja felvenni ellene a küzdelmet, és megmenteni a korábbi csapattagot, Stephane Durandot, aki megfertőződött a szaturnuszi küldetés során, és most egy olyan földönkívüli értelem irányítása alatt áll, amelynek határozott szándéka a dimenziók közti hasadék újbóli megnyitása és az emberi faj elpusztítása. Csakhogy senki sem sejti az igazi tervet, ami kulcsfontosságú adatok sugárzásával kezdődik a Földre, ismeretlen szövetségeseknek.
Eközben egy másik Földön 1809-ben, egy a miénktől nagymértékben különböző napóleoni korban a franciák megszállják Angliát a Corps Éternel, az alkimisták által létrehozott élőholt sereg segítségével. Csak a királyi haditengerészet és ezen belül Lord Thomas Weatherby admirális tartja a franciákat a Földön. Ám az ősi ellenségek machinációi egy vakmerő és nagy téttel bíró játszmában csúcsosodnak ki, és a Vénusz bolygónyi őserdejébe viszik el hőseinket.
Weatherbynek döntenie kell: marad és harcol hazája felszabadításáért, vagy a franciák után indul a zöld bolygóra? Shailának ugyancsak döntenie kell: meg tudja menteni a férfit, akit szeret, vagy fel kell áldoznia két univerzum megmentése érdekében? A Vénusz sötét és idegen dzsungeleinek mélyén az ősi hatalmak mindkét világban kockára teszik az emberiség további sorsát. A múlt és a jövő erői ismét összefogásra kényszerülnek a megtestesült gonoszság ellenében.“
Érdemes a kiadót követni FB-n, ugyanis a tervezett megjelenéseket ott szokták bejelenteni.
Az Agave Könyvek is izgalmas címekkel jelentkezik novemberben. Többek között bejelentették George R. R. Martin: Éjvadászok című kötetét is, mely hat történetet foglal magába. Eddig még nem olvastam George R. R. Martintól semmit, de a SYFY által sugárzott sorozat alapjául szolgáló kisregény talán meghozza a kezdő lökést 🙂 Nézzük, mit is tartogat számunkra a kötet:
“Az Éjvadász nevű űrhajó különleges küldetést teljesít. A volkrin nevű idegen fajt keresi, ami a korai legendák és feljegyzések alapján az egyik legrégebbi értelmes faj a világűrben, azonban még senki nem találkozott velük. Most azonban a hajó kis felfedezőcsapata biztos nyomra akadt: egy volkrin hajó helyzetéről szereztek tudomást, és kitartóan tartanak felé, át a sötét örvényeken, az ürességen és a végtelen némaságon. Az útjuk hosszú és mindentől elszigetelt, ráadásul idővel furcsa dolgok és megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. A legénység tagjai paranoiával átszőtt, kétségbeesett nyomozásba kezdenek, mielőtt felőrölné őket a totális őrület.
Az Éjvadászok George R. R. Martin sokak számára ismeretlen sci-fi oldalát mutatja be egy pattanásig feszült rémtörténeten keresztül, amit saját szavaival úgy jellemez, hogy a Psycho az űrben. Az 1980-ban írt, Locus- és Seiun-díjakkal kitüntetett, és Hugo-díjra jelölt kisregény Martin egyik legjobb tudományos-fantasztikus története, amelyből nemrég televíziós sorozatot is forgattak. A mű új fordításban található a kötetben, egy kisregény (A Féreg Házában) és további négy novella társaságában, melyek korábban nem jelentek meg magyarul. Mind Martin Ezer világ nevű sci-fi univerzumában játszódnak, ami a Trónok harca világraszóló sikere óta háttérbe szorult, pedig nem kevésbé eredeti és izgalmas történetek helyszíne.
Tartalomjegyzék:
A Greywater-állomás személyzete (Men Of Greywater Station)
Éjvadászok (Nightflyers)
Csillaglány (Starlady)
Az üvegvirág (The Glass Flower)
A Féreg Házában (In The House Of The Worm)
Sötét, sötét alagutakban (Dark, Dark Were The Tunnels)”
Maradva az Agavenál, érdemes még időt szánni Tom Sweterlitsch: Letűnt világok című regényére, ami egy hard sci-fibe oltott krimi, ahogy azt már a kiadótól megszokhattuk. Talán azért is olvasok keveset az Agave gondozásában megjelent könyvek közül, mert szinte mindegyik történet egy krimi szálra épül, ami csak ritkán tud megmozgatni. De nézzük, hogy a Letűnt világok miről is szól pontosan:
“Shannon Moss a Haditengerészeti Nyomozóiroda egyik titkos részlegének az ügynöke, aki már többször vett részt űrutazással vagy időutazással járó küldetéseken. A részleg létezéséről kevesen tudnak, alapvetően két funkciót lát el. A Mélyűr felfedezésével az expedíciók egyrészt az emberiség számára alkalmas bolygókat keresnek. A Mélyidőben történő ugrásokkal pedig lehetséges jövőkbe utaznak, hogy a jelenben megoldhatatlannak bizonyuló eseteket göngyölítsenek fel. Az ugrásokkal azonban vigyázni kell: korábbi expedíciók felfedeztek egy, az ismert világ végső pusztulásával járó eseményt, a Terminust, ami egyre több lehetséges jövőben fordul elő, és az időbeli bekövetkezése minden egyes ugrással közeledik a jelenhez.
Nyugat-Pennsylvania, 1997: Shannon Mosst gyilkossághoz riasztják. Egy SEAL-kommandós brutálisan végzett a családjával, ám tinédzser lánya nincs az áldozatok között, és eltűntnek nyilvánítják. A gyilkos a USS Libra nevű űrhajó legénységének tagja volt, ami azonban a korabeli jelentések szerint sosem tért vissza a Mélyidőbe tett ugrásából. Moss saját tapasztalatból tudja, hogy az időutazás komoly mentális traumát okozhat, és arra gyanakszik, hogy a SEAL-kommandós láthatott valamit a jövőben, ami kiváltotta a cselekedetét. Moss az eltűnt lány nyomába ered, és ugrást hajt végre a Mélyidőbe. Különböző lehetséges jövőkbe utazik, hátha talál valamit, ami segít megoldani a jelenbeli ügyet. Nyomozása során azonban olyan információ birtokába jut a Terminusszal kapcsolatban, ami az egész világ jövőjét megváltoztathatja.
Tom Sweterlitsch hajmeresztő elképzelésekkel játszadozik ebben a fordulatos és meghökkentő regényben, ráadásul minden ötletét olyan természetességgel tárja az olvasó elé, hogy egy pillanatra sem kételkedünk bennük. De a tudományos-fantasztikus alaphelyzet ellenére a Letűnt világok egy rendkívül emberi történet a felfoghatatlan megértéséről. Igazi mestermű, amely a popkultúra olyan remekeit idézi fel, mint a Twin Peaks, az Eredet és a True Detective – A törvény nevében.“
A tudományos-fantasztikus világok után térjünk át egy kicsit a másik kedvencemre, a történelmi regényekre. A Szenzár Könyvek novemberre három ígéretes regényt jelentett be. Az egyik ezek közül Izolde Johannsen: Megölni a királyt! címet viselő története, mely a La Fayette sorozat első része. Kedvelem az írónő stílusát és azt a fajta történetmesélést amit ő képvisel. Képes a szereplőit annyira közel hoznia az olvasókhoz, hogy szinte ismerősként kezelhetjük őket. A regényt már volt szerencsém elolvasni, és nemsokára az oldalon olvasható lesz a bejegyzés is a kötetről. Annyit elárulhatok, hogy nagyon megrázó történetről van szó. De beszéljen helyettem a fülszöveg:
“XVI. Lajos francia király tilalma ellenére Los Pasajes kikötőjében már indulásra készen ringatózik a La Victoire nevű brigg. Fedélzetén álnéven több mint egy tucat fiatal, becsvágytól fűtött francia nemes rejtőzik fegyverekkel, szolgákkal – köztük Gilbert La Fayette, korának egyik legvagyonosabb katonatisztje. Az angolokat tiszta szívből gyűlölő, alig tizenkilenc éves márki a rejtélyes Jasonnel, a titkos tervet rejtegető mesterlövésszel Amerikába készül. Az elfogásukra küldött katonai osztag már úton van, hogy megakadályozza a példátlan küldetést. Eközben az óceán túlpartján függetlenségi háború dúl Anglia és a fellázadt gyarmatok között…
Izolde Johannsen tengeri kalandokkal átszőtt történelmi regénye egyedülállóan, a franciák szemszögéből mutatja be az amerikai függetlenségi háborút, majd La Fayette márki politikai életútját a királya és a nemesség ellen fordult francia nép borzalmakkal teli, forradalmi éveiben.“
Egy másik, nagyon várt megjelenés, az Urbánszki László: A nemzetségfő című történelmi regénye. A magyarok nyilaitól… sorozat negyedik kötete szintén a X. század elejére kalauzolja el az olvasót. A humoros történetvezetésnek köszönhetően mindig felüdülés Urbánszki Lászlótól olvasni. Nem tudom még, hogy mikorra tudom beütemezni a regény olvasását, de ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmet, és könnyed kikapcsolódásra vágyik.
“914-et írunk. Agacs százados elégedett a világgal. Vagyont, hatalmat szerzett, rá kell azonban jönnie, hogy ott, ahová emelkedett, nagyon erős ragadozók küzdenek egymással. Hatalmas ellenségeket szerez, és mindent elveszít, ha nem tesz valamit.
Új uralkodója van a Keleti Frank Királyságnak, Konrád, akinek trónra lépése után háborúk törnek ki a germán törzsek között. A király elveszíti Lotaringiát, majd véres határvitába keveredik a szászokkal. A zűrzavart kihasználva fellázadnak a svábok, és Arnulf, bajor herceg is harcot indít a független királyságáért. Tarkacsu nagyfejedelem, a kiváló politikus követek útján próbál szövetséget kötni, de egyben éket is verni a hercegségek és Konrád király közé. Ötven lovasíjász élén Arnulfhoz küldi Agacsot és Kadosát. Bizánci zsoldosnak álcázva, harcban kell bizonyítaniuk a mogyeri harcosok értékét, hogy meggyőzzék a herceget a szövetség hasznosságáról. A csavaros eszű Agacs természetesen ennél jóval többet tesz. Életveszélyes játszmába kezd Arnulf herceggel és a sváb hercegségre törekvő Erchanger palotagróffal.“
Európából ugorjunk át a felkelő nap országába, azaz Japánba, ott is a szamurájok korába. Szintén novemberben érkezik Jamagucsi Szango: Szamurájok hajnala című regénye. Szango nem ismeretlen a blog olvasói körében, hiszen a Tokugava regényéről már írtam. Valami hasonlóra számítok a Szamurájok hajnalánál is.
“Japán, 1180 – a Tairák és a korábban vesztes, rivális Minamoto-klán hatalomért folyó harca újabb szakaszához ér: kirobban a polgárháború. A Minamotók zseniális hadvezére, Josicune csatáról csatára halad a célja felé.
Időközben a Minamotók pártján álló Jamagata család férfi tagjait elárulják és lemészárolják. A rajtaütésben súlyosan megsebesül Koicsi is, akit ájultan ragad magával a lova. Miután magához tér, semmire, még önnön kilétére sem emlékezik. Jumedzsi (’Álomember’) néven csatlakozik Josicune seregéhez, és nem is sejti, hogy nem csak álruhát öltött édesanyja, de az ellenség is keresi.
Hogyan zárul az öt évig tartó polgárháború? Vajon sikerül-e a gőgös Tairákat elűzni a trón környékéről? Bosszút tud-e állni Jumedzsi családja elárulóján? Minderre választ kapunk Jamagucsi Szango fordulatokban gazdag regényében, amely abban a kevésbé ismert korban játszódik, amikor a szamurájok színre léptek Japán történelmében.
A nagysikerű Tokugava és a japán történelem kedvelőinek kihagyhatatlan olvasmány!“
Az Athenaeum Kiadó ismételten egy féltéglával fog jelentkezni ebben a hónapban. Ez pedig nem más, mint Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága című regénye. Az író munkásságával először a Breaking News kapcsán találkoztam, amiben a cselekmény fő szála mellett igen érdekes történelmi tényekkel szolgált az olvasók számára. Most kíváncsian várom az új könyvét.
“Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.“
Ha valaki szeretne egy menő steampunkos (tudom, attól hogy fogaskerekek vannak benne, még nem steampunk, csak ha gőz hajtja a berendezést…) kalendáriumot, akkor érdemes lecsapni az Athenaeum új kiadványára, Az Athenaeum nagy képes kalendáriuma a 2019-es évre. Már a borítója is szemet gyönyörködtető, nem beszélve a belsejéről, amiből IDE kattintva kaphatunk egy kis ízelítőt. De mi is ez pontosa?
“Az Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben >>Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára<< címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl, hogy tényleges határidőnaplóként is használható volt, a kor írástudói számára legfontosabb információkat gyűjtötte össze. Például benne volt a teljes tiszti kar névvel-címmel, minden közhivatal elérhetősége, meg sok olyan dolog, amit ma már nem is értünk. Később ez az évkönyv Az Athenaeum Nagy Képes Naptára címet kapta, és az olvasó polgárság egyik leggyakrabban használt kiadványává vált évtizedekre. Hamisítatlan XIX. századi koncepcióról van szó, ez a kalendárium-forma egy lassabb, élhetőbb, emberibb világ tárgyi bizonyítéka. Mi pedig, az Athenaeumnál úgy döntöttünk, hogy 2019-re felélesztjük a magyar írott kultúra legnagyobb hagyományú kalendárium-termékét. Ez a kiadványsorozat 160. évfolyama, egy különleges anyagokból készült, egészen egyedi nyomdatechnológiai eljárásokkal létrehozott >>vadonatúj régiség<<.
A színes nyomású kiadvány steampunk arculatát Földi Andi tervezte, az olvasnivalókat olyan kiválóságok jegyzik, mint Bíró Szabolcs, Matthew Daintrey-Hall, Görög Ibolya, Háy János, Horváth Gergely, Jászberényi Sándor, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Nyáry Krisztián és Szurovecz Kitti. A bevezető olvasmányt Vámos Miklós írta.
Ajánlás: Az megvan, hogy a tárgyalásokon milyen jó kapaszkodni valamibe (mármint, konkrétan fogni – mert jólesik, megnyugtat)? És az, hogy mennyivel kellemesebb manuálisan jegyzetelni a megbeszéléseken a legfontosabb mondatokat, mint gépbe pötyögtetni? És az, hogy biztonságérzetet ad az üzleti helyzetekben, ha minőségi, szép eszközöket használunk? Persze, nem múlik ezen semmi, nem ezen múlik – valami hatása mégis van. Nem a másikra, hanem ránk.”
Végezetül tekintsünk egy kicsit vissza októberre, ugyanis az előző Kilátóból kimaradt pár könyv. A fel nem tett kérdésre az a válaszom, hogy azért, mert a Metropolis Media általában csak akkor jelenti be a megjelenés pontos dátumát, ha a kötet már nyomdakész, vagy éppen már a nyomdában van.
Már korábban szó volt arról, hogy idén megjelenik a St. Mary krónikák harmadik része, ami októberben Második esély címen látott napvilágot. Időközben már elolvastam a kötetet és azt kell mondanom, hogy szerintem ez a legjobb rész a sorozatból. Kicsit kevesebb humorral és több drámával fokozza a feszültséget Jodi Taylor. Aki ismeri a sorozatot, annak nem kell bemutatnom. A többieknek pedig csak ajánlani tudom, ha egy kalandos, humoros időutazásos történetre vágynak.
“A St. Mary-sek visszatérnek, és Max számára semmi sem alakul jól. Egyik átkozott dolog a másik után – már megint.
A történet a tükörtolvaj Isaac Newtonnal kezdődik, majd Azincourt véres csatamezejére ugrunk. Megtudhatjuk, hogy egy egyszerű adatgyűjtő küldetés, ami az ősi és gyilkos gloucesteri sajtgurító verseny eredetét hivatott feltárni, hogyan végződik LEKS-szindrómával – természetesen egy száguldó sajt miatt. Egy régóta várt ugrás a bronzkori Trójába személyes katasztrófával végződik Max számára, és amikor úgy érzi, a helyzet már nem lehet rosszabb, a krétakorban találja magát. Szembe kell néznie egy régi ellenséggel, akinek nincs mit vesztenie.
Főzzenek tehát maguknak egy teát, húzzák közelebb a csokis sütivel teli tálat, dőljenek hátra, és tudják meg, hogy miért festette kékre magát a történettudományi szekció valamennyi tagja…
Az angol írónő fenomenálisan sikeres sorozatának harmadik darabja is garantáltan függőséget okoz… legalábbis azok számára, akikben nem alakult még ki az első két kötet olvasása után.”
A Metropolis Media folytatja a Sztrugackij testvérek életmű-sorozatát, aminek keretében nemrégen jelent meg a Világvége a szomszédban kötet, mely két kisregényt tartalmaz. A könyvet ma kezdtem el olvasni, úgyhogy még ebben a hónapban érkezhet bejegyzés belőle.
“A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét. Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat.
A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban… mindössze egy aprócska árat megfizetve.
Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne… ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.“
A Metropolis Media gondozásában jelent meg idén az Avana antológiás kötete, mely amatőr és kezdő írók novelláit tartalmazza. Az új néven megjelenő kötet, az SF. Galaxis rögös útjáról a Scifi.hu-n lehet olvasni. Nálam már be van készítve a kötet és csak arra vár, hogy sorra kerüljön 🙂 A kiadvány az idei HungaroCon-on debütált.
“A robotokat, főleg az ember képére és testfelépítésére alkotott robotokat lehet szeretni, lehet tartani tőlük, de az biztos, hogy fontos és nélkülözhetetlen szerepet fognak betölteni az emberiség jövőjében. Így létezésük jelentősége vitathatatlan.
Ma még csak egyszerű munkavégzésekre használjuk őket, de küszöbén járunk a kornak, amikor a gépeket mesterséges intelligenciával felruházva az ember teljes jogú társává tehetjük.
Az idő eljövetelével újabb problémával találkozunk, hogy a robotoknak lehetnek-e azonos jogaik az emberrel, bármit el kell-e tűrniük, vagy a mesterséges intelligenciához mesterséges érzelmek is társulnak, és így megbánthatók annyira, hogy küzdeni kezdenek az alárendelt szerep ellen.
Szerzőink ezzel a dilemmával foglalkoznak az ember vagy éppen a robot szemszögéből vizsgálva a problémát.
A kötet egy antológiasorozat első része, amelyben a magyar nyelven alkotó kezdő és már publikált írók legjobb műveit mutatjuk be.”
A fentiek alapján, lesz miből válogatnunk a friss megjelenések közül.
Az októberi tervemet, nem csak teljesítenem sikerült, hanem felül is múltam 🙂 Mind az öt könyvet sikerült elolvasnom, és ezek közül négyről már az ajánló is olvasható az oldalon. Amivel még adós vagyok, az Izolde Johannsen: Megölni a királyt! című kötete. A tervezetten felül sikerült még elolvasnom Jodi Taylor: Második esély regényét és David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom című (ön)életrajzi kötetetét. Mindkettőből novemberben várható bejegyzés.
A novemberi olvasási tervem (nem feltétlenül az olvasás sorrendjében):
– Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Világvége a szomszédban
– Jobbágy Tibor (szerk.): SF. Galaxis No.1
– Cai Wanliu: Bruce Lee, a sárkány
– Jerzy Tumanovszkij: Agyar (S.T.A.L.K.E.R.)
– Harrison Fawcett: Feketecsuklyások (Mysterious Universe: Brett Shaw 3.) [ami remélem önállóan is olvasható ;)]
Valamint, a köztes időkben, illetve utazás közben elmerülök a Galaktika 344. számában. A magazinban található novellákról, elbeszélésekről és tudományos cikkekről a molyon lesz olvasható a véleményem/értékelésem.
Novemberben sem fogunk unatkozni!
Melyik könyv megjelenését várjátok a legjobban?
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Pixabay
