A Galateia csillaghajó legénysége szorgosan végzi feladatát, amikor egy műszer meghibásodása katasztrófába torkollik. A csillaghajó hajtóművének meghibásodása halálos sugárzással árasztja el a hajót, ami megpecsételi a legénység sorsát. A több éves kutatás, melyeket ezen bolygó életvilágának és primitív közösségének megfigyelésével töltöttek, úgy néz ki, hogy elveszik örökre, ha az eredményeket nem juttatják vissza a Földre. Gill doktor, utolsó erejével még elindítja a programot, mely évtizedek, vagy akár évszázadok elmúltával fejtheti csak ki hatását, ha már a sugárzás mértéke a veszélyes szint alá csökkent. Új legénységet kell szerezni az űrhajó számára, akik hazavihetik a kutatási eredményeket. Viszont az új legénység verbuválása etikailag nem éppen elfogadható, és több problémát is felvet. De első a feladat, a többi nem számít…legalábbis Gill szemében.
Zsoldos Pétert nem kell bemutatni a hazai sci-fi kedvelőinek, hiszen az ő neve elkerülhetetlen, még akkor is, ha az ember nem olvasott tőle még semmit. Én is most kezdtem bele az életművének a feldolgozásába, és be kell vallanom, hogy kicsit tartottam attól, hogy a híre nagyobb mint a műveinek az értéke. Mivel nem mai alkotásokról van szó (A feladat 1971-ben jelent meg először), így az is felmerült bennem, hogy a nosztalgia-faktor nagyobb súllyal esik a latba, mint maga a történet és annak mondanivalója.
Kíváncsian, de távolságtartóan kezdtem bele A feladat olvasásába. Az elején még nem tudott megfogni, hiszen egy szokásos katasztrófa leírásával találtam szembe magam, ahol olyan szereplők tragikus halálával szembesültem, akiket nem is ismertem. Gill doktor projektjéről pedig nem tudtam semmit, csak annyit, hogy hosszú a kifutási ideje és a célja az, hogy a csillaghajót visszajuttassa a Földre. Majd ezt követően a helyi primitív, de intelligens törzs mindennapjaiba tekinthettem be, akik a törzsi kultúra kialakulásának küszöbén álltak, kezdetleges nyelvi kommunikációval. Megismerhettem Umu, a sánta vadember élettörténetét, aki a perifériára szorult, és élete egy hajszálon függött, hiszen nem rendelkezett akkora fizikai erővel, hogy megbecsült tagja legyen a törzsnek.
Aztán egy nap, amikor a Galateiában lévő sugárzás lecsökkent az életveszélyes szint alá, a védelmi rendszer kikapcsolt, és Umu menedéket találhatott a csillaghajó fedélzetén, az életére törő többi törzstaggal szemben. De milyen biztonság az, ami csak a fizikai védelmet szavatolja, a szellemit már nem? Egyáltalán egy ilyen primitív faj tagjának vannak-e személyiségi jogai, vagy szabadon felhasználható a feladat érdekében? Azaz a cél valóban szentesíti az eszközt?
Zsoldos Péter a regényben érdekes kérdéseket feszeget, miközben más, éppen a tárgyhoz szorosan kapcsolódó etikai kérdések fel sem merülnek benne. A tudatátvitel mint a feladat elvégzéséhez szükséges eszköz kerül górcső alá, annak technikai problémáival, miközben nem foglalkozik azzal, hogy ennek meglépése eléggé etikátlan. Arra koncentrál, hogy megvilágítsa a technológia hátulütőit és lehetséges problémáit. Hogy egyáltalán képes-e egy primitív, de fejlődőképes egyed befogadni egy sokkal fejlettebb személy tudatát, és a két tudat együtt tud-e működni ugyanabban a testben? Melyik lesz a domináns, és melyek azok az ösztönök, melyeket nem képes elnyomni egy fejlett tudat sem? Valamint felmerül a kérdés, hogy vajon tudjuk-e azt amit nem tudunk? Ismerjük-e a korlátainkat? Illetve, hogy mennyit számít egy érző “ember” élete? Az intelligencia befolyásolja-e azt, hogy hogyan döntünk, ha emberek életéről van szó? A feladat teljesítése felülír minden etikai szabályt?
Sajnos a kötetben Zsoldos nem tér ki az etikai kérdésekre. Számára a bolygó lakói kísérleti alanyok, akik az emberi tudat befogadását követően a feladat elvégzésére koncentrálnak. Azaz a cél szentesíti az eszközt, így a primitív lakosság egy-két egyedének a felhasználása a feladat elvégzésére nem nagy ár. Mintha az intelligencia szintje határozná meg az egyed rangját a társadalomban, pontosabban az élethez való jogának érvényesítésében. A személyiséghez való jogot pedig sárba tiporja azzal, hogy egy emberi tudatot plántál Umu fejébe, aki átveszi a test feletti irányítást és csak egyes esetekben hagyja az eredeti személyiségnek, hogy azt csinálja, amit szeretne.
Van azért egy nagy hiba a történetben. Mégpedig az, amikor Gill/Umu egy újabb törzstag fejébe próbál beültetni egy másik személyiséget. Attól, hogy egy ideig úgy viselkedem mint X.Y. és igyekszem megtanulni azokat a dolgokat amiket ő is ismer, még nem leszek X.Y.! Sőt, még csak hasonló sem leszek hozzá, hiszen attól még nem válik senki Einsteinné, hogy nem húz zoknit, nem fürdik és éjjel-nappal a relativitáselméletet tanulmányozza. Az egyéniséget befolyásolják az ismeretek, a környezet, de pár hét alatt sem lesz X.Y.-ból X.Z.!
Nos, vannak hiányosságai a regénynek, ez nem vitás. Az etikai kérdések felvetése, pontosabban az arra adott válaszok hiánya, igencsak rányomja bélyegét a kötetre. Ennek ellenére, maga a történet igen izgalmas és elgondolkodtató. A lassú bevezetés követően fokozatosan építkezik, mondhatni mérnöki precizitással adagolja az újabb és újabb információkat, melyek nem csak a feszültséget növelik, hanem újabb kérdéseket is felvetnek. Bár ezen kérdések főleg technikai jellegűek, mégis elég izgalmasak ahhoz, hogy az olvasót elgondolkoztassák. Amikor már úgy érezzük, hogy kezd ellaposodni, akkor megjelenik egy új információ, ami nem csak a folytatás irányát szabja meg, hanem teljesen már megvilágításba helyezi az eddigieket. Ilyenkor az ember megáll egy pillanatra, hogy átértékelje a korábban olvasottakat, és megpróbálja kritikusabb szemmel figyelni az eljövendő eseményeket.
Valljuk be, hogy Zsoldos Péter nem volt egy szépíró, és ez látszik ezen regényén is. A cselekményközpontú történetvezetésnek azonban van egy nagy előnye, nem untatja és nem készteti elkalandozásra az olvasót. Folyamatosan fenn tudja tartani az érdeklődést, és a felvetett problémákra aránylag gyorsan megoldást is kapunk, még ha nem is ismerjük a pontos körülményeket.
Maga az ötlet igen izgalmas, és annak ellenére, hogy már sokan foglalkoztak a témával, Zsoldos Péternek sikerült olyan csomagolásban tálalnia, amit nem kezdett ki az idő vasfoga. Igaz, nem járja teljesen körbe a témát, és bizonyos szempontokat látványosan figyelmen kívül is hagy, mégis ebből a szűk látószögből képes olyan kérdéseket is felvetni, amik izgalmassá és érdekessé teszik a történetet és magát a folyamatot.
A regény olvastatja magát, és a cselekményközpontú történetvezetésnek köszönhetően nem is nagyon tudjuk letenni. Meg persze, kíváncsi az olvasó a végére, hiszen nem lehet benne biztos, hogy a “feladat” elvégzése valóban felülír e minden más szükségletet a szereplők életében.
Az agy, az elme és a tudat még mindig izgalmas kérdéseket tartogatnak a számunkra. Zsoldos Péter egy lehetséges, de inkább csak hipotetikus elméletet tár az olvasók elé, aminek következtében sok kérdés kerül felvetésre. Nem tökéletes a történet, sőt elég sok logikai hiba is előfordul benne, mégis még olvassa az ember, addig képes belefelejtkezni, és a történet kedvéért, valamint a végkifejlet minél gyorsabb megismerése érdekében, félreteszi ezeket a hibákat.
Amikor befejeztem a regényt, a molyon rögtön értékeltem is vizuálisan. 5 csillagot adtam rá, mert akkor még a hatása alatt voltam. Pár héttel később, amikor ezeket a sorokat írom, már más szemmel nézek a regényre. Igaz, hogy izgalmas volt a történet és igen érdekes kérdéseket vetett fel, de éppen azzal nem foglalkozott, ami lélekkel töltötte volna meg a történetet. Karakterei duálisak voltak, de valódi személyiség nélküliek. Ami leginkább hiányzott a történetből, az az etikai kérdések felvetése és ezek körüljárása. Bár, az, hogy ezekkel nem foglalkozott, magában is egy sajátos válasz a kérdésre.
Aki egy izgalmas és érdekes történetre vágyik, annak csak ajánlani tudom a regényt. Mivel egy cselekményközpontú történetről van szó, így nagy magaslatokra ne számítson senki. Vannak érdekes kérdésfelvetések, amelyek ideig-óráig lekötik az embert, de vitát egyik sem fog generálni, hacsak nem az, ami kimaradt a regényből, pedig helye lett volna benne.
ISBN: 978 615 5628 34 4
Metropolis Media, 2017
Terjedelem: 246 oldal
Bolti ár: 2990,- Ft
