Igen, a Könyvhét elmarad, akárcsak sok betervezett könyv megjelenése is. Egyre jobban szűkül az élettér is. De itt vannak nekünk a könyvek, melyek nem bezárnak, hanem elénk tárják a világot, olyan helyeket, melyekre csak a képzeletünk szárnyain juthatunk el. Használjuk ki ezt az időt arra, hogy bővítsük ismereteinket, és olyan köteteket is a kezünkbe vegyünk, melyek már régóta arra várnak, hogy elolvassuk őket. Lépjünk ki egy kicsit a komfortzónánkból és fedezzünk fel új területeket.
Sokan vannak akik a matematikát átoknak élték meg a suliba. Pedig akár szeretjük, akár nem, jelen van az életünkbe, jobban mint az hinnénk. Én valahogy mindig szerettem, és érdekelt, hogy mi mindenre tud választ nyújtani a matematika. De nem csak a választ adja meg, hanem sejtésekkel is szolgál, melyek aztán évekre lekötik a kutatók energiáit. Kit Yates: Ne hidd el az igazságot! – Miért (szinte) minden matematika? című könyve megmutatja a világ mögött álló matematikai összefüggéseket, és rámutat arra, hogy semmi sem olyan egyértelmű, mint azt eddig hittük.
“Kit Yates neves matematikus és biológus – egyike a biomatematika nevű tudományág azon kevés számú kutatójának, aki sikeresen képes népszerűsíteni szakterületét.
Gondolkodásra serkentő könyvében Yates sorsfordító események igaz történetét meséli el, amelyekben a matematika helyes vagy helytelen alkalmazása kulcsszerepet játszott: betegek rokkantak meg hibás gének miatt és vállalkozók mentek csődbe helytelen algoritmusok eredményeképp; ártatlanok estek áldozatul bírói tévedéseknek és mit sem sejtő felhasználók szenvedték meg a számítógépes hibákat.
Vegyük észre: körülvesz minket a matematika, használjuk hát okosan, hangsúlyozza Yates, aki szerint a matek jelenti a legnagyobb reménységünket arra is, hogy egyszer majd megfejtjük a világegyetem rejtélyeit és az emberi faj titkait.
A terjedőben levő oltásellenes mozgalom veszélyeinek ismertetésétől a világjárványok elleni küzdelemig a matematika képezi az alapját azoknak a döntő jelentőségű, életmentő beavatkozásoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegségeket eltöröljük a Föld színéről.
Kit Yates a Bath-i Egyetem biomatematikusa; matematikai összefüggéseket kutat a világ legkülönfélébb megnyilvánulásai mögött. Tudományos értekezésekben foglalja össze egyes jelenségek ismétlődő mintázatát embriók kórtanától a tojáshéj mintáján át a pusztító sáskajárásokig – a matematika szigorú törvényei alapján.“
Folytatódik az Athenaeum társadalmi ismeretterjesztő sorozata, melynek címkéje ugyan nincs, de a borítóról egyből tudja az olvasó, hogy a sorozat részét képezi. Az új rész Danyiil Turovszkij: Orosz hekkerek – Így lettek lázadókból Putyin katonái című kötete. Azt hiszem, hogy erről nem is kell most több szót ejteni, hiszen a címen kívül a fülszöveg is sokat elárul.
“A moszkvai szerzőt, Danyiil Turovszkijt valaha szintén vonzotta a hekkerség, ám végül az egyik legnépszerűbb orosz internetes hírportál, a Medúza újságírója lett. Könyvében azoknak a szovjet gyerekeknek a történetét meséli el, akik kamaszkorukban az utolsó pénzükből vették meg a népszerű Hekker című folyóiratot, felnőve pedig milliókat keresnek azzal, hogy különböző weboldalakat törnek fel. Van köztük olyan, aki éppen sokévnyi börtönbüntetését tölti egy amerikai cellában, de olyan is, aki megmaradt fehér hekkernek, és nagyvállalatok számítógépes védelmi rendszerének kidolgozásában segít. Turovszkij könyve azt igyekszik megértetni velünk, hogy a számítógép és az okostelefon nem a barátunk – inkább a leggyengébb láncszemei személyes adataink védelmének.
A hekkerség történetének ebben a kisenciklopédiájában a szerző nemcsak az első orosz hekkerek viselkedés-lélektanát tanulmányozza, hanem a mai Oroszország kiberbűnözőit és a velük szembeszállókat is. Turovszkij könyvéből az is kiderül, vajon miért éppen a szabaddá váló kilencvenes években alakult ki az orosz hekker mint jelenség.
Danyiil Turovszkij újságíró, szerkesztő, tudósító. Moszkvában született 1990-ben. Pályafutása során olyan jelentős orosz internetes lapoknál dolgozott, mint a Lenta.ru vagy a Medúza. 2015-ben az Iszlám Államról írott cikksorozatát a brit The Guardian is átvette, s ezért a munkájáért az angol GQ folyóirat Az év újságírója-díjjal tüntette ki. Az orosz hekkerek történetéről írott kötete 2019-ben jelent meg Moszkvában.“
Továbbra is az Athenauem Kiadónál maradva, egy népszerű franchise sorozat újabb kötete lát napvilágot szeptemberben. Azt hiszem, hogy nem kell senkinek bemutatnom a szerkesztő triót: Filippov Gábor-Nagy Ádám-Tóth Csaba, akik neve garancia a minőségre. De nézzük, hogy miről is fog szólni az új tanulmánykötet:
“Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz?
A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény.
A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük.
A szerzők:
Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger“
Brandon Hackett legújabb regénye, az Eldobható testek már régóta várt a megjelenésre, és úgy néz ki, hogy az Agave Könyvek gondozásában most szeptemberben végre meg is fog jelenni. A fülszöveg alapján érdekesnek tűnik, és szerintem az idén még szakítok időt az elolvasására.
“2338-ban a Föld már csak egy emlék. A világ Melvin Kadeknek, a Naprendszer leggazdagabb emberének és az emberi civilizáció megmentőjének jövőjét követi. A Naptevékenység drasztikus megváltozásának fenyegetése miatt a milliárdos technológiai befektető még évszázadokkal korábban meghirdette az Exodust, azt az elképesztő léptékű űrprojektet, amelynek révén az emberiség a Jupiter és a Szaturnusz lakhatóvá tett holdjaira, valamint több ezer aszteroida belsejébe tervezett mesterséges életterekbe költözött.
Vireni Orlando ügyésznő azonban arra készül, hogy letartóztassa a mindenki által hősként ünnepelt Kadeket, mert szerinte köze van a Földet felperzselő és lakhatatlanná tevő szupernapkitörésekhez, ami a bolygón maradt milliárdnyi ember halálához is vezetett. Az áldozatok egy része ráadásul digitalizált, újhumán tudatként most visszatért, élükön egy rendkívüli vezetővel, aki eldobható testek formájában egy olyan, újfajta technológiát terjeszt el a világban, amely lehetővé teszi, hogy bárki megszabaduljon a test évezredes börtönéből, és ezáltal legyőzze a halált, az emberiség utolsó ellenségét.
A korlátok nélküli, halhatatlan létezés csábítása viszont alapjaiban forgatja fel a Naprendszert.“
Tervek…mint ha lehetne tervezni 🙂 Igaz, amit augusztusban el szerettem volna olvasni, annak nagy részét sikerült is. Mégis a hangulatom igen befolyásoló tényező, így nem tudhatom, hogy két hét múlva mi lesz az ami érdekel és le is köt. A Hajszőnyegszövők már nagyon régóta várja a sorát, és jó lenne szeptemberben neki is kezdeni. Az Egy galaxissal odébb és az Orosz hekkerek viszont nagyon érdekelnek, így ezeket biztos el is fogom olvasni, miután hozzájuk jutok.
Az augusztusra sem panaszkodhatom, hiszen végre kedvet kaptam Shannara első királyához, így a trilógiát (ami négy részből áll) elolvastam, és most várhatom a folytatást 🙂 Ami még nagyon várat magára az Hamilton Múlandó üressége, amihez egy kis kényszert kell alkalmaznom magamon, mert az Álmodó üresség nem varázsolt el…
Nálatok is sok sorozat várja, hogy végre befejezzétek?
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Hans Braxmeier képe a Pixabay -en.
