
A könyvhét lehet, hogy sok újdonságot hozott, én mégis azokért a könyvekért mentem, amikért már régóta fájt a szívem. (Na meg persze, megnézni, hogy mi az újdonság.) Érdekessége a dolognak, hogy a vásárolt könyvek mindegyike más-más kiadó gondozásában jelent meg.
Kezdjük rögtön azzal a kiadással, amivel már régóta szemeztem, és sok pozitív kritikát olvastam róla:
– Lavie Tidhar: Oszama
A másik pedig egy sorozat első része, amire már régóta vágytam:
– Dan Simmons: Hyperion
És végezetül egy antológia, amit Ray Bradbury emlékére adtak ki, aki sajnos már nem lehet velünk:
– Árnyak és Rémek – Ray Bradbury emlékére
Ennyi volt a könyvheti beszerzés. Azonban az elmúlt hónapban Kaszás István könyve olyan hatással volt rám, hogy elkezdtem kutatni az antikváriumokban a másik könyve után, amit sikerült is megtalálnom és megvásárolnom. Mikor hazavittem, akkor vettem észre, hogy nem csak egy regénnyel lettem gazdagabb, hanem rögtön kettővel, ugyanis a kiadást megfordítva szemem elé tárult Kasztovszky Béla regénye. Kettő az egyben:)
– Kaszás István: A felderítő / Kasztovszky Béla: Kétszemélyes világ
És ha már antikvárium és magyar írók, akkor még egy kötetet hozzáraktam, hogy a kasszánál kerekebb érték jöjjön ki:
– Nemere István: A kozmosz korbácsa
Végezetül, folytatódik az Asimov életmű gyűjtése is…immáron a 4. kötettel:
– Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.
Mikor fogom mindezt elolvasni? Nem tudom. Minden egyes könyv egy új élmény, mely egy új ajtót nyit a világra és elcsábít más csodák felé. Annyit azonban megígérhetek, hogy amit elolvasok, arról írni is fogok.