" Az optimizmus az emberiség ópiuma " – Milan Kundera
Egy év kihagyást követően ismét új SF-antológia jelent meg Szélesi Sándor szerkesztésében. A Falak mögött a világ, a 2045 – Harminc év múlva és a Távoli kolóniák antológiák még az Ad Astra kiadó gondozásában láttak napvilágot. Azóta, sajnálatos módon a kiadó Tovább Szélesi Sándor (szerk.): Rés a valóság szürke szövetén
Idén sem maradhatunk Sztrugackij történetek nélkül. Ebben a kötetben két kisregény kapott helyet, melyek közül a Végállomás: Amalthea már folytatásban olvasható volt a Galaktika 201-203 számaiban, Út az Amaltheára címen. A század ragadozó tárgyai pedig először az 1983-as MegaGalaktika 6-ban jelent Tovább Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Végállomás: Amalthea
Lehet, hogy sokaknak nem mond semmit Szergej Lukjanyenko neve, de ha azt mondom, hogy Éjszakai őrség, arra már többen felkapják a fejüket. Igen, Lukjanyenko az Őrség-regénysorozat szerzője, pontosabban ő az, aki útnak indította a sorozatot. Sajnos a regényekhez még nem volt szerencsém Tovább Szergej Lukjanyenko: Konkurensek
R. J. Hendon (Juhász Roland) neve nem ismeretlen számomra, hiszen a scifi.hu főszerkesztőjéről van szó, ahol szintén megjelennek a bejegyzéseim. A munkásságával azonban csak a közelmúltban kezdtem megismerkedni. A Korcsok az első regénye, ami hagyományos könyvkiadónál jelent meg, és egy Tovább R. J. Hendon: Korcsok
Az augsburgi csatáról szinte mindenkinek a 955-ös vesztes ütközet jut eszébe, aminek következtében a magyarok beszüntették a nyugat-európai portyázásokat. Pedig volt egy másik augsburgi csata is korábban, ami a magyarok győzelmével ért véget és a Keleti Frank Királyság ezt követően Tovább Urbánszki László: Ördöglovas
2016-ban a Metropolis Media meghirdette a “Galaktika Start Könyvek” projektjét, ahol olyan magyar sci-fi írók kaptak lehetőséget a megjelenésre, akiknek addig nem jelent meg nyomtatásban regényük. Michael Walden jelen regénye is ekkor látott napvilágot. Már akkor felkeltette az érdeklődésemet, de Tovább Michael Walden: Eshtar – Első könyv
Vannak írók, akiket nem lehet beskatulyázni. Ilyen Benyák Zoltán is, aki a legváltozatosabb történetekkel áll elő időről-időre. Mégis van egy közös pont a regényeiben, mégpedig maga az ember. Az emberi sorosok bemutatása és a lélek boncolgatása mindig túlmutat magán a Tovább Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
A “szusszanásnyi szünet…” eddig tartott, ugyanis megjelent magyarul a St. Mary-krónikák második része, a Visszhangok szimfóniája. A cím kicsit sejtelmes, de ha az ember elolvassa a regényt, akkor rájön, hogy pontosan mit is akar jelenteni. Az első részben megismerhettük Maxet, Tovább Jodi Taylor: Visszhangok szimfóniája
A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok után nem sokat kellett várni a folytatásra. A Nevelj jedit! – A képzelet pedagógiája, ahogy a cím is jelzi, a sci-fi és fantasy univerzumok oktatását veszi górcső alá, és állítja párhuzamba az elsődleges Tovább Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!
“A teleportáció művelete anyag, energia és információ átvitele két térbeli ponthalmaz között…” – így kezdődik a Wikipédiás szócikk, ami elég hiányos és kicsit pongyola leírást takar, de az idézet jól definiálja a teleportáció fogalmát. Az eszközök definiálásához Stanisław Lem meghatározását Tovább Tal M. Klein: Portál
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.